130 éve történt a tiszaeszlári per.1882 április 1-én eltűnik Solymosi Eszter, 14 éves cseléd lány. Huri Andrásné házánál,az eszlárhoz tartozó Újfaluban. Délelőtt 10 órakor elküldte a boltba festékért.De mivel szombat volt a zsidó boltok zárva voltak és ezért a keresztény Kohlmajer üzletébe ment. Ahova 11 órakor tértbe és vette meg a festéket. Azonban a boltból kilépve hazaindult, de már nem érkezett meg.Az eltűnés időpontja ellentmondásos.Látták 12-kor,1órakor.Mivel nem jelentkezett,az anyja,a testvérével április 3-án estefelé felment a községházára és bejelentette lánya eltűnését, és tegye közhírré.Alighogy elment a két asszony,rövide- sen visszatértek és kérte a bírót hogy a zsidó templomot motoztassa meg.Természetesen a bíró-Farkas Gábor-nem teljesítet ... Tovább » |
Manapság is vannak akik nemzeti hősként tisztelik,de remélem egyre kevesebben.Ma is van tér elnevezve róla Szentendrén,˝házán´(nem tudni hogy élt-e ott)emléktábla.Budapesten a III.kerületben utca őrzi a nevét.De ez nem köszönhető másnak,mint magának Jókainak.Az emberek az idők folyamán azonosultak vele.A kutatások kiderítették azt,hogy ahogy Jókai beállítja Ráby Mátyást,semmi nem igaz belőle.A regény alapján készült filmet vették alapul.illetve 1945 után teljesen hamis és valótlan képet alkottak róla.Ami a tény,hogy 1752 szeptember 21-én született Pozsonyban.Áll önéletírásában.De valójában Királyfalván, Pozsony megyében.Már itt gond van.Nevét úgy írja hogy Mathias Raby de Mura et Raba.Ráadásul mikor kihallgatják tegezik.Nemest nem tegeztek.Nemesi előnevet pedig nem adtak soha folyókról,az adománybirtok központjául szolgáló településről.Tehát nem ... Tovább » |
Nagy Szulejmán szultán földi paradicsomnak nevezte.Vahot Imre a Pesti Divatlapban így ír:˝Ezen város fekvése igen kies és bájoló.˝Garay János ezt írja a városról 1846-ban:˝Magát a várost mint valamely kotlós tyúk csipegő számos csibéit,a Mecsek begye rejtegeti szárnyai alatt.˝Pécs hátterét az enyhén emelkedő szőlőskertek és a Mecsek erdős ormai adják.Éghajlata délies.A város szerencsés fekvésének köszönhetően minden földi termesztvény de főleg a különbféle gyümölcsök és szőlők adják.Az 1800-as évek elején megromlott állapotban ugyan,de álltak még a belvárost övező falak.melyek 1845-ben már romok,ahogyan azt Vahot Imre látta.A kerített városba négy kapu vezetett-amelyek a védfalak széthordása után is megőrizték régi nevüket-;a nyugati oldalán a Szigeti-,a délin a Siklósi-,a keletin a Budai-,az északin ped ... Tovább » |
A pécsiek örömmel vették hogy lesz a városnak villamosa.1910-ben az akkori polgármester Nendtvich Andor vezetésével az élen,a villamosvasúti intéző bizottság szerződést dolgozott ki,amely a Ganz Villamossági Rt-t bízta meg a kivitelezési munkálatokkal,és az üzemeltetés jogát a Pécsi Villamos Vasúti Rt.-nek adta.A villamos vonal tervezési és kivitelezési munkálatait,Lépes György és Valatin Béla mérnököket bízták meg.1913 október 20-án indult el az első villamos.A huszárlaktanya végállomásától kiindulva a Szigeti országúton,a Ferenciek utcáján,a Széchenyi téren,a Király és a Kossuth Lajos utcákon keresztül,az Irányi Dániel téren át a Zsolnay Vilmos utca végéig épült a fővonal.Elágazásokat építettek a Zsolnay Vilmos utca és az Irányi Dániel tér kereszteződésétől a Külváro ... Tovább » |
A rendszerváltás óta egyre népszerűbb kutatni a múltunkat.Kik vagyunk, honnan jöttünk.Nem az a gond hogy az Akadémiával szemben próbálnak alternatívákat keresni, hanem az,hogy hogyan.Több esetben nyelvészkedéssel próbálják megfejteni,igazolni származásunkat,és régiségünket.Nem újdonság,hisz a két háború közt ennek nagy divatja volt.Előszedték a rovás írást,amit a székely rovás írásból vezettek le mint ősmagyar.A székelység török eredetű.De ez nem zavarja őket.Minden kritika nélkül veszik át Zajti Ferenc és mások műveit.Ugyanazt a nyelvészkedést folytatják mint a finnugoristák.Őstörténetünkbe belekeverve a meséket és valóságot.Genetikailag ki lehet mutatni hogy van közünk a hunokhoz,és természetszerűleg más népekkel is keveredtünk,de semmi bizonyítékot nem találtak arra vonatkozólag hogy vezető szerep ... Tovább » |
