Kezdjük ott hogy távoli múltunkat illetően számtalan elmélet van.Sokan azt gondolják hogy a Habsburgok hamisították ,illetve nyomást gyakorolva kényszerítették a tudósokat hogy legyártsák a finn-ugor elméletet.  A 18.században Sajnovics János csillagász lapp földön keresi a magyarság eredetét nyelvészetileg.Sőt vissza kell menni a 17.századig,amikor is Otrokocsi Fóris Ferenc 1693-ban megjelent könyvében a˝Vid.Ejnsd Origines Hngarus ˝-ban a 282-ik oldalon írja ö szerinte a magyar nyelv  zsidó,szíriai és cháldeus nyelvekből  ered,és a szkítiai magyarok régi  elei nagy Örmény országban laktak,és onnan költöztek át Észak Ézsiának Tanais víze körüli tartományaiba.Mások,Slaecer és Gattere Finnmarciainak,Sajnovics páter Lappland.Ezeket D.Decsy Sámuel:  Pannoniai Feniksz,avagy a hamvából fel-támadott magyar nyelv című könyvéből idézem. A könyv Bécsben jelent meg 1790-ben. Páter Hell is hasonlóan vélekedett Sajnovicshoz.Akkoriban sokan azt képviselték hogy a külföldi tudósok között is,pl.Bösching Finnlandiáról és a Finnlandokról írt Geográ-      fiájaában˝hogy azoknak a nemzeti nyelve csupán csak  beszédnek módjával(dialektussal.)külömbözik az Esztoniai nyíelvtől,és mind a Laplandiai, mind a Magyar  nyelvvel atyafias-Fischer 1770˝Sőt Hell Miksa szerint Karéliaiak vagyunk. Majd ezt írja Decsy:˝Hol s mellyik nemzettűl vette légyen a magyar nyelv eredetét,én azt nem vizsgálom,és meg sem-is merem határozni, -Elég az ahoz ,hogy a mi nyelvünk minden Európái nyelvektöl külömbözik,szüz nyelv,és még egyikkel sem   sógorosodott össze.Azt állította hogy a kígyó Évához magyarul beszélt. Hozzá teszem,hogy a spanyolok szerint Ádám és Éva spanyolul beszélt.A könyvbe megjegyzi hogy a Habsburgok a magyaroknak köszönhetik dicsőségüket ismeretlenre hivatkozva. Az tény hogy a szabadságharc leverése után próbálják a németet erőltetni,elnémetesíteni az országot ahogy a II.József  is próbálkozott de belebukott.Nézzük meg a kiegyezés  uáni korszakot hogy ott hogy írtak a tudósok a magyarság eredetéről.        Az 1882-ben megjelent Magyar Lexikon 11.kötetében a finn-ugorokkal      köti egybe a magyarokat.Köztük fejlődött és nevelkedett a magyar.Ez a    korszakot a hetes számrendszer korának is hívták,még mikor a finn-ugo-  rokkal éltek őseink.Aztán jött a 10-es számrendszer.de ez már az ugor     korban.Megemlíti Hunfalvy Pál paralelizmusát az ősköltészet melyet nem  tanulhattunk a szlávoktól.De melyet seregestül találhatunk a litvánoknál.Írja a cikk írója.Nem Hunfalvy.Itt ami a lényeges a finn-ugo-   rizmus.Az Athenaeum Kézi Lexikonában,melyet 1893-ban íródott II.k-ben -Acsády Ignác szerkesztette-.Ezt írják a magyar nyelv szócikkben:Az össze- hasonlító nyelvtudomány tanuskodása szerint nyelvünk az ural-altáji (ragozó)nyelvek családjába tartozik.Az ural-altáji nyelv a történelem előtti időkben két ágra:mongol-mandzsu és ugor-török ágra oszlott.Ez utóbbi újabb két csoportra: török és ugorra oszlott.Hogy a ma-  gyar nyelv melyikből szakadt ki.még vitás kérdése nyelvtudományunknak. Némelyek(Hunfalvy Pál,Budenz József s az ujabb nyelvészeti iskola,vmint a külföldi nyelvtudósok)az ugor csoporthoz sorozzák.Mely Budenz szerint így ágazott el.                     Ugor alapnyelv                                  

                            Déli ugor         Lapp             Északi ugor                               Finn,Észt,Mordvin.Cseremisz                  Zürjék,Votják.Magyar,Vogul,

                                                                       Osztják                                       E szerint a magyar nyelv az ugor nyelvnek északi ágából vált ki.Halász     Ignác a következő csoportosítást tartja helyesebbnek.                                                                             Ugor alapnyelv                                                                     Nyugati ág                                                                                  Finn,Lapp.Mordvin.Cseremisz     Középső ág       Keleti ág                                                                                 Zürjén,Votják   Vogul.Osztják.Magyar     

                          Folyt.köv