Ma Magyarország földrajzát az 1947-es határok között tanítják.Márpedig így nem lehet földrajzot tanítani. A hegyek,vízek,alföldek nem ismernek határo-kat. Gond van az elszakított területek elnevezésével is. Pl. a mai Magyarország területére eső Zempléni hegység elnevezése. Ilyent hegység a történelem folyamán nem létezett. A két háború között is és az 1918 előtti atlaszokon és térképeken Eperjes-Tokaji hegylánc volt a neve. De az írásmódja nem mindig volt helyes.Délről északra íródott az elnevezése,holott helyesen észak-déli irányban kellett volna írni. Lásd a Kogutowicz Károly atlaszait.Itt Eperjes-Tokai hg.De írták Sátoros hegyégnek 1938-ban kiadott turista térképen. Eperjes-Tokaji hegysor Cholnoky Jenő  és társai által szerkesztett Polgári Iskolai Atlasz 1942-es kiadásában.Míg a földrajz könyvekben Eperjes-Tokaji hegylánc. 1945-után Tokai hegység lásd a Magyar Statisztikai Zsebkönyv 1947,Bibliotheca Világatlaszt 1948. 1950. Zempléni hegysor.Ez Földrajzi térkép füzet az általános iskola IV-VIII.osztálya számára.Rajzolta és szerkesztette Takács Gábor és Bognár Gábor.Az 50-es évektől napjainkig Zempléni hegység elnevezés van. Nem tudtak és nem is lehetett akkoriban úgy tálalni a földrajzot hogy bármi is emlékeztessen Nagymagyarországra.Ennek a következményei napjainkban is hogy hogyan is nevezzük. Egyszerű vissza kell térni a történelmi elnevezésekhez. Zárójelben pedig a mai nevét írni. Lássuk tovább. Rév-Komárom. Ilyen város soha sem létezett. ez a hétköznapi elnevezés volt régen. Mert volt kikötő. Kereskedő város volt. De még a régi térképeken,atlaszokban és helységnévtárakban is Komárom elnevezés van. Helyesen.

           Folyt köv.