Csütörtök, 2017-10-19, 10:28 AM
Nyitólap » Cikkek » Cikkeim

Népek börtöne volt -e a történelmi Magyarorsdzág

Nézzük meg ezt az akkoriban Magyarországon élő románság             példáján az 1900-as évektől.Mi volt a véleményük a Romániai          románoknak a Magyarországi románságról.                                               

.Idézek pár romániai újságból. A bukaresti˝Universul˝ 1911. augusztus 22-i száma közölt egy beszélgetést,amelyet egy romániai szerkesztő folytatott egy nagyszebeni magas állású egyházi férfival.Sajnos az nem derül ki a forrásból hogy  kivel.Idézem.˝A magyarországi román paraszt anyagi helyzete összehasonlíthatatlanul jobb,mint a romániai paraszté.Ehhez nagyban hozzájárul a mi kultúrális állapotunk is,amit nem lehet összemérni a romániai parasztokéval.Nálunk majdnem minden paraszt tud írni.olvasni és elég jól higienikus viszonyok között él.A mi parasztjaink a legnagyobb tisztelettel viseltetnek klerusunk iránt,melynek nagy része van parasztjaink kultúrális fejlődésében- .E tekintetben nagy szerepet játszott egyházunk,amely hosszú időn át nemzetiségünk egyedüli faktora volt.Még ma is az egyház képezi az össze románok lelki kapcsát.Vannak sovén magyarok,    de ezek nem képezik a magyarság többségét,ezek inkább a zsidók köréből kerülnek ki.Meg vagyok róla győződve ,hogy  mi békében az igazi magyarokkal,ami által kultúránk fejlődését érhetnénk el.A mi részünkről sem kell a népet izgatni,és nem kell túlzott  alakban feltárni sérelmeinket.¨A ˝Neamul romanesc˝1911.szeptember 24-i száma közli Nicolae Iorga bukaresti egyetemi tanárnak aki egyben a Liga Culturale főtitkára is volt,aki ˝A királyságbeli és a határokon túl élő románoknak kölcsönös kötelességei˝címen tartott előadást Bukarestben a Liga Culturale 1911.szeptember 10., 11. és 12én remdezett ünnepségein mondta el a következőket. ˝Önök ,a Románián kívül élő románok nagyrészben a szó gazdasági és társadalmi értelemben patriarchálisabb tisztább és erkölcsösebb életet élnek mint mi. ...Nálunk azonban,ahol más nép nem uralko-  dik felettünk,az élet fényűzőbb és társadalmi értelemben véve kevésbé erkölcsös.Önök még ma is felettünk állnak.Mi ugyan örü-    lünk annak ,hogy Önök felettünk állnak,de egyben kötelességünk Önöket utólérni,de túlszárnyalni is...Utól kell érnünk nemcsak Önö- ket,hanem ama idegen uralmakat is,amelyek alatt állnak.Egy gyönge Románia csak veszedelembe kergeti Önöket;hatalmas Ro-   mániára vagy szükségük,hogy ebben biztosítékot találjanak.Hatal- mas Románia azonban csak erkölcsös,csak modern kultúrállam le-  het,amely megőrzi ama lelki tulajdonságokat,amelyek egyrészt  megkülönböztetnek bennünket az idegenektől,másrészt egyesíte-  nek a mai határokon túli testvéreinkkel. Az˝Adevarul˝1911.október 18-i száma a következőt írta:˝Elértük-e politikai ideálunkat akkor,   amidőn a két román fejedelemség egyesült? Politika ideálunk nem- e az,hogy megteremtsük a 12-14000000 lakossal bíró nagy Romá-  niát?Ezért semmi áldozattól visszariadnunk nem szabad.Első sor-   ban is Romániából oly országot kell csinálnunk,amely vágyat éb-      resszen a többi országok románjaiban.Ha összegezzük hogy mit is  írtak a romániai sajtóban akkor ezeket olvashatjuk:´A magyaror-    szági románok sokkal vallásosabb életet élnek,ők kulturailag és gazdaságilag jobban állnak.˝˝Kulturális intézményeik sokkal lelke-  sebbek és több értelemmel vannak szervezve.˝˝Ott a tanítók és lelkészek sokkal műveltebbek és tanultabbak.˝˝A magyarországi     román nép változatlanul megőrizte orthodox jellegű ősi szokásain- kat.˝˝A magyarországi román paraszt anyagi helyzete összeha-      sonlíthatatlanabbul jobb.˝˝Önök a Románián kívül élő románok nagyrészben a szó gazdasági és társadalmi értelmében véve pat-   riarchalisabb,tisztább és erkölcsösebb életet élnek mint mi.˝˝Ne-   künk romániaiaknak kötelességünk utólérni Önöket az élet ama elemeiben,amelyekben Önök még ma is felettünk állnak.¨¨A ma-     gyarországi püspökök igazi fejedelmek,akiket a püspöki székből       csak a halál képes kimozdítani.˝˝Ugy ahogy ma állunk,nem igen     szívesen cserélnék föl az odiózus magyar uralmat testvéreink,ami  kétszeresen odiózusabb uralmunkkal.˝˝Károly király oligarchájá-    nak uralma,bármennyire nemzeti is az,távolról sem hasonlítható     össze a magyar uralommal,bár mennyire nyomorult az.˝ ˝Távolról  sem lehet összehasonlítani a Beszarábiában éló románok sorsát,az Ausztria-Magyarországban élőkével.Itt a románok hatalmas ele-     met képeznek,gazdaságilag és kutúrailag folyton fejlődnek.Nem á-  taljuk beismerni,hogy a nemzeti érzelem az Ausztria-Magyaror-      szágban élő románokban sokkal jobban ki van fejlődve,mint a sza-  bad Romániában élőkben.˝                                                                         A románok szaporodása a királyságban és hazánkban. A Regátban  több mint 7 millió román élt 1910-ben.Ez növekszik 1918-ra 7,904,  104-re. Magyarországon az 1910-es népszámlálás szerint 2,949000 román van,ez 1914-re 3000000,illetve a fölé emelkedik 1918-ra. 53%-a. Bizonyos %-al magasabb másfél,háromnegyed,   fél százalékkal magasabb egyes vidékeken a szaporulat.Míg a halálozási ráta Romániában kedvező,nálunk többen halnak meg. A bevándorlás is növeli a lakosság lélek számát. Magyarországon vi- szont apasztja a kivándorlás.1905-1910-ben összesen 104,566 ro- mán vándorolt ki. De nem jelentéktelen a magyarság kivándorlása sem Romániába. Ezzel szemben a visszavándorlás arány csekély volt.Műveltség terén is elvolt maradva Románia. Az 5,4millió lakosból 1909-ben 3milllióan nem tudtak sem írni sem olvasni. 2,2%-a valamivel több mint 100 ezer ember volt értelmiségi. A magyarországi románságnak 20 újságja,lapja volt 1914-ben.Alig  volt ellenük sajtóper.Maga Nicolae Iorga állapította meg 1911-ben, Caracoalban beszédet tartott hogy a romániai sajtó rossz.Nem viselkednek tisztességesen az olvasóikkal szemben.A nép csak az olcsó 5 banis lapokat olvassa.A magyarországi román sajtó sokkal jobban áll minta mienk.A magyarországi román újságírók a mieink- nél intelligensebbek.Legfőbb ideje hogy tegyünk valamit sajtónk     érdekében,mely ma már annyira aláhanyatlott,és annyira meg van mételyezve,zsidó hírlapírok által,hogy egész népünk erkölcsi ha-    nyatlásban sínylődik.Szintén Iorga 1912-ben Iasii-ban január 12-  én rendezett konferencián a ˝román sajtó és hivatásáról˝beszélt.   ˝A román nép mai szervezetében nem képes életre való,autonóm  és nemzeti fejlődést biztosítani a maga számára.Égető szükséggé vált a teljes erkölcsi átalakulás.De ez az átalakulás csak akkor fog   bekövetkezni,midőn szó-szoros értelemben vett nemzeti kultúra    mély gyökeret ver a nép tömegeiben s ennek egyedüli eszköze:a     kultúra.˝Lehangoló képet fest az olvasni nem szerető románokról.  Iasi-ban (Jászvásár)nincs múzeum,népkönyvtár,a műemlékek pusztulnak.Bukarest se jobb nála.Mindenféle pletykákról,inzultu-     sokról írnak.Ha Franciaországban,Angliában vagy Németországban az újságírók valótlant állítanak azt megbüntetik.1912-ben 42 újságíró került a vádlottak padjára amiért egy nevelőnőről azt állították hogy a gazdájával szerelmi viszonyt folytat.Holott csak együtt utaztak vissza Amerikába.Romániában a miniszterelnöktől kezdve a királyig,mindenfélét írtak.Anélkül hogy bármi bajuk esett  volna. Nem voltak képzett tollforgatók.Csak a szenzáció számított. Hecc kampányokat folytattak nem csak országon belül .de kívül is a monarchia ellen.Az folyt akkoriban mint manapság a bulvár sajtó-   ban. Ha az anyagi vonatkozásokat nézzük,azt látjuk hogy az erdé-  lyi románság komoly gazdasági tényező volt. Miért is.mert volt 97  bankjuk 16306956K részvénytőkével,5708928K tartalékalappal és   66242818K betéttel.Ezek évi nyeresége 2000000K.Az itt élő ro-        mánság szabadon vásárolhatott földeket kihúzva ezzel a talajt a     magyarok alól.A pénzek egy része Romániából  érkezett ilyen -o-   lyan jogcímen. Romániában az állam osztott földeket.Idegenek nem kaphattak így a zsidók sem. Ők is idegennek számítottak. Hogy milyen mértékben vásároltak földeket Erdély szerte arra Tokaji László ˝Eladó ország˝címmel írt könyvet ami 1913-ban je-    lent meg. Tokaji szerint a románok az utóbbi 10 alatt 719 hold felü- li birtokot 166,394 kh.  összterülettel 57548566korona értékben.A    szászoktól megvásáróltak  9 50kh-on felüli birtokot 2199kh.össz-    területtel,556890 korona értékben.Ezzel szemben a magyarok 76,  a szászok pedig 9 birtokot vásároltak a románoktól 54388,illetve     1397kh. összterülettel 5260367 korona,illetve 449000 korona ér-   tékben.A románok összes nyeresége tehát 10 év alatt Erdélyben és Szilágy vármegyében 643 ötven holdon felüli birtok,125663kh.         58823579 korona értékben.A holdankénti átlagár 346kor.vagyis o- lyan alacsony,hogy megdönti azt az állítást hogy a magyar azért    adja el földjét mert átlagon felül fizetnek érte.Vagyis minden 6-ik    román bírt kisebb-nagyobb földbirtokkal.Míg Romániában balkáni     állapotok uralkodtak,addig hazánk európai volt. De az sajnos tény, hogy a hatalom birtokosai nem figyeltek eléggé arra hogy mi is fo-  lyik valójában.A románok mit mondtak? Akié a föld azé az ország. A naívitásuk,tudatlanságuk,odáig fajult hogy nem vették észre a ve- szélyt ami Magyarországra leselkedett. A magyar uralom hangoztatásával,egyesületek iskolák bezárásával,sajtóperekkel azt hitték hogy kihúzzák a román irredenta méregfogát.Már a kie-   gyezés után 1868-ban Oroszhegyi Józsa honvédtiszt és orvos aki   Romániában élt,ő nem egyszer hívta fel a figyelmet a román ve-      szélyre Erdélyt illetően. Ady is cikkezett róla.És mások is. De saj-     nos a mindenkori kormányok nem tettek semmit a veszély elhárí-   tását illetően.Nemcsak a világpolitikai tényezők tehettek arról hogy mi történt 1918-tól kezdve.Elkezdődött az ország területi széthul-  lása.Hanem a vezető elit is. Vakok voltak és nem láttak,vagy nem  akartak látni.   

                            

              

                          

            

     


Kategória: Cikkeim | Hozzáadta: Berci (2013-11-11)
Megtekintések száma: 180 | Tag-ek(kulcsszavak): románok, magyarok, erdély. | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]