Az 1830-as évektől egyre több magyar iparos,kereskedő,orvos,tudós         ment ki Havasalföldre és Moldvába a jobb élet és kereset reményében.      Mivel akkoriban kevés volt a megfelelő szakértelemmel bíró román kéz,     ezért szívesen fogadták a bevándorlókat.Erről hazánkban keveset tudtak.   Jerney János utazó hívta fel rájuk a figyelmet.1851-ben jelent meg˝Ke-    leti utazása˝című két kötetes műve.Ebben az 1844-45-ben tett utazásá-    nak tapasztalatairól írt.Havasalföldi és moldvai utazásai során sok helyütt  találkozott magyar,iparosokkal,kereskedőkkel,szabadfoglakozásúakkal.   A Vaskapun áthaladva hajójával Szkela-Kladova-nál találkozott egy Tóth Mihály nevű volt nagykanizsai lakossal,mikor Jerney megkérdezte tőle nem kívánkozik e haza? Azt válaszolta ˝Hej uram,dehogy nem kívánnék,  -volt a felelet,-de ugyan mire menjek vissza?Hazánkban nincs becse és életmódja a honfinak;ha városba akar letelepedni,koldus-botra jut,míg mesterré lehet,ott csak a külföldi német nyer előmenetelt...˝Jászvásáron szintén sok magyar munkást,iparost,cselédet és szabadfoglakozásút látott.Akik jobban kerestek mint otthon.Voltak nem kevesen akik kiemel- kedtek.Jászvásárban Strudza fejedelem udvari orvosa és a Spiridion kórház igazgató-főorvosa dr.Viola József volt.Vasluiban Kornhofer György komáromi származású kerületi orvos állt az egészségügy élén.A híresebb magyarok kisebbik része 1848 előtt,a nagyobbik része 1848 után ment a két fejedelemségbe.Az előbbiek csoportjából kiemelkedett P.Szathmári Károly kolozsvári származású festő és fényképész.1840 nyarán ismerke- dett meg Borszéken Bibescu György havasalföldi fejedelemmel,a ki rábeszélte hogy költözzön Bukarestbe.Szathmári engedett a hívásnak és nagy hírnevet szerzett.A krími háborúban készített felvételei nyugaton is híressé tették.Mikor a két fejedelemség egyesült,Cuza fejedelem˝udvari festővé és fényképésszé˝nevezte ki.Az 1860-as 70-es évek egyik legünnepeltebb magyarja lett Romániában.De szintén hasonló elismerés- ben részesült a Szilágy megyéből elszármazott orvos,Lukács Farkas is,aki a ploesti-i megyei kórház orvosa volt.Később a Bukarest melletti Pantiliemon gazdasági iskola tanárává nevezték ki azért,mert nem kis része volt az iskola megszervezésében.Az intézet vezetői között rajta kívül más magyarok is voltak.Ugyancsak orvos volt a Kézdivásárhelyről származó és a ploesti-i megyei kórházban dolgozó Mózes Károly.   Nyugdíjazása után Bukarestbe költözött és ott élt haláláig.Szintén említést érdemel dr.Hamar Lajos háromszéki orvos.Akiből még életében Homoriut csináltak a románok.Mert bizony folyt az elrománosítás Romániában.Már   az első generációknál.A nagyobb szerepet játszó magyar szakemberek       sorát,Udvarhelyi Karácsonyi Károly nyitotta meg.Ó nem tartozott a politi- kai kivándorlók közé,félig.meddig hivatalos kiküldetés alapján költözött a Havasalföldre.Mikor I.Ferenc József 1852-ben Erdélyben járt,Nagysze-   benben fogadta az ő tiszteletére érkező Stirbei Barbu havasalföldi feje-     delmet.Stiribei egy bányaszakembert kért a császártól hogy a havasalföl- di sóbányákat korszerűsítse.A választás a désaknai sóbányánál szolgáló   Karácsonyi Károlyra esett.Évekig tartó hosszú munkával korszerűsítette a sóbányák termelését.Különösen sokat köszönhetnek neki a telegai és Oc- na-mare-i sóbányák.A fejedelem megígérte neki hogy szolgálatait megju- talmazza,de ígéretét nem váltotta be és húsz évi munka után vissza költö- zött Désaknára.Nála szerencsésebb volt a bajai Fialla Lajos orvos,ő 1857-ben telepedett le Bukarestben.Kitűnő szaktudását a román köegész-ségügy megszervezésével megbízott Davila francia orvostanár csakhamar felismerte és a magyar orvost legbelsőbb munkatársává tette.Rövidesen Fialla az Eforia kórház főorvosa lett,késöbb pedig a román nemzeti orvos- iskola tanárává nevezték ki.Davila csak az ő segítségével tudta megszer- vezni az 1877-es román-török háborúban az egészségügyet.Így tehát fontos szerepe volt az újkori román egészségügy megszervezésében.A ro-mán térképészet és mérnöki tudomány tekintetében játszott szerepet és vívott ki elismerést az akkori románság körében,ez pedig nem más,mint  Veress Sándor volt.Veress mérnök volt,aki emellett megírta a keleti emigráció történetét is.Számos magyar volt még akik hozzájárultak Románia felemelkedéséhez a 19-ik században.