A pécsiek örömmel vették hogy lesz a városnak villamosa.1910-ben az akkori polgármester Nendtvich Andor vezetésével az élen,a villamosvasúti intéző bizottság szerződést dolgozott ki,amely a Ganz Villamossági Rt-t bízta meg a kivitelezési munkálatokkal,és az üzemeltetés jogát a Pécsi Villamos Vasúti Rt.-nek adta.A villamos vonal tervezési és kivitelezési munkálatait,Lépes György és Valatin Béla mérnököket bízták meg.1913 október 20-án indult el az első villamos.A huszárlaktanya végállomásától kiindulva a Szigeti országúton,a Ferenciek utcáján,a Széchenyi téren,a Király és a Kossuth Lajos utcákon keresztül,az Irányi Dániel téren át a Zsolnay Vilmos utca végéig épült a fővonal.Elágazásokat építettek a Zsolnay Vilmos utca és az Irányi Dániel tér kereszteződésétől a Külvárosi pályaudvarra,illetve a villamos  telephelyére.Továbbá a Széchenyi térről az Irgalmas utcán,a Rákóczi úton és az I.Ferenc József úton le a főpályaudvarig.Az összesen kiépített vágányok  üzleti hossza 5,4 km. volt.Ebből a Kossuth Lajos utcától a Szigeti országút  Petőfi utcai keresztezéséig,továbbá a Széchenyi tér-Főpályaudvari vonalat Phőnix rendszerű csatornasínnel,a többi vonal pedig talpfákon fekvő vignol  rendszerű szabványos sínnel lettek építve.A Nefelecs utcában a Légszeszgyár szomszédságában létesítették a villamoskocsiszint,javító műhelyeket,és az irodákat.A villamos üzemeltetésére 1913 szeptember 20-án egy üzemviteli részvénytársaság alakult 200000 korona alap-és 50000 korona  tartalék tőkével.A részvények 50%-át a város közönsége jegyezte azért,  hogy ezen vállalat vezetésében is a majoritást a város közönsége kezében tartsa.A villamosvasútat 1913 évi október 20-án megtartott műtanrendőri bejárás után a forgalomnak átadták.39 motorko- csival és 3 pótkocsival kezdte meg a vasút az üzemet.Mivel az útvonalak   keskeny volta nem nem engedte meg a párhuzamos vágányok létesítését  ezért kitérő rendszerrel építették a vasútat és pedig úgy,hogy a Széchenyi tér és Kossuth Lajos utca közötti vonalon 6 perces,a többi vonalon pedig 12 perces volt a forgalom.E forgalmat 7 kocsival bonyolították le.A forga-  lom emelkedésével szükségessé vált a huszárlaktanya felé is 6 perces forgalmat biztosítani,amit két új kitérőnek 1917-ben történt létesítésével, és két új motor és három új pótkocsi beszerzésével sikerült megvalósítani. Az első világháború alatt a villamos forgalma évről évre nőtt.A csúcspon-  tot 1918-ban érte el,amikor is 5220000 utast szállított 1 év alatt.A szerb  megszállás alatt sequestrum(bírói zárlat)alá került,de ettől eltekintve is  hogy a város el lett szakítva az anyaországtól,sem a járművek karbantar- tásáról,sem pedig a pályatest és útburkolat fenntartásáról anyaghiány miatt a vasút igazgatósága nem gondoskodhatott úgy,hogy a szerb meg-   szállás alóli felszabadulás után a villamosvasútnak 3 teljes évi bevételét  kellett feláldoznia a kocsipark,a pályatest és a felsővezeték rendbehozá-   sára,illetve üzembiztos állapotba való helyezésére.1925-ben 1 darab nyá- ri motorkocsit szereztek be,míg 1927-ben a Széchenyi tér és köztemetői   vonalon való forgalom lebonyolítására 2 drb.25 személyes autóbuszt sze- reztek be és a villamos telepén megfelelő gépkocsiszínt és felügyelő-lakot létesítettek.A villamos forgalom a 20 évek végére örvendetesen javult.Az  1930-as évek első felében a jegyek ára:vonaljegy 16 fillér,szakaszjegy 12 fillér volt. Közlekedett a főpályudvartól a Széchenyi térig,a Zrínyi- ne- velőitézettől a Zsolnay kerámia gyárakig csatlakozással a külvárosi pálya- udvarhoz.A vonal és szakaszjegyek a villamos megszüntetéséig érvény-    ben voltak.A második világháború hatással volt a villamos müködtetésére. De a háború után ezt állították helyre elsőként.1958-ban 13,6 millió utast  szállított,és ez volt a csúcspontja.Arra hivatkozva hogy a szúk utcák miatt  nem lehet bővíteni,elsőként a Széchenyi tér-vasútállomás közötti vonalat  szüntették meg 1959 március 15-én.A fővonalat pedig 1960 augusztus 31 -ikével.Ez volt az utolsó üzem napja a villamosnak,hogy végleg át adja helyét a buszközlekedésnek.