Csütörtök, 2017-12-14, 7:47 PM
Nyitólap » 2012 » Április » 3 » A tiszaeszlári per
7:03 PM
A tiszaeszlári per

130 éve történt a tiszaeszlári per.1882 április 1-én eltűnik Solymosi Eszter, 14 éves cseléd lány. Huri Andrásné házánál,az eszlárhoz tartozó Újfaluban. Délelőtt 10 órakor elküldte a boltba festékért.De mivel szombat volt a zsidó boltok zárva voltak és ezért a keresztény Kohlmajer üzletébe ment. Ahova 11 órakor tértbe és vette meg a festéket. Azonban a boltból kilépve hazaindult, de már nem érkezett meg.Az eltűnés időpontja ellentmondásos.Látták 12-kor,1órakor.Mivel nem jelentkezett,az anyja,a testvérével április 3-án estefelé felment a községházára és bejelentette lánya eltűnését, és tegye közhírré.Alighogy elment a két asszony,rövide- sen visszatértek és kérte a bírót hogy a zsidó templomot motoztassa meg.Természetesen a bíró-Farkas Gábor-nem teljesítette a kérést.Az mondta Solymosinénak, hogy menjen a főszolgabíróhoz és ha az ad neki felhatalmazást,meg teszi.El ment a főszolgabíróhoz de nem szólt neki.A főszolgabíró elrendelte a lány személyleírásának közzétételét.A gyanú az eszlári és idegen zsidókra terelődött, hogy ők veszelytették el a lányt.A tanú vallomások ellentmondásosak. A sajtó is hamar felkapta a hírt.Az eset kormányhoz is eljutott.A parlamentben 1882-május 24-én Ónody Géza az oroszországi zsidók kitelepítése ellen szólt.Megindul a vizsgálat az eltűnt lány ügyében.Solymosiné azt vallotta hogy 200 ft.-ot ajánlottak neki,ha elő kerül el ne tagadja.A sajtóban elterjedt a hír,hogy több száz zsidó megtámadta a betegen fekvő Solymosiné házát,és katonaságot küldtek ki.Ezt aztán cáfolták.Mint ahogy cáfolva lett az is hogy Solymosi-  nét  megvesztegették volna.Az úgy vizsgálóbírója Bary József volt.Min- den híresztelések kaptak szárnyra amit a sajtó is felkapott.Táptalajt az adott hogy Scharf József majd öt éves kisfia Samu azt mondta Pásztor Józsené Tanyi Erzsébetnek,aki megfenyegette a gyereket,˝Azért sem mondom el magának,mit csinált apám a magyar lánnyal!˝Ezt meghallotta a templom szomszédságában lakó Bátori Gáborné is aki át szólt Scharfné- nak:˝Hallja-e szomszédasszony mit mond a fia?˝Scharfné mérgesen felelősségre vonta fiát,hogy miféle magyar lányról beszél.A kis Samu erre azt mondta:˝Arról a leányról akit atyuskám megmosott.˝Aztán azt kérdezte az anyja hogy a Háni volt? A gyerek nem válaszolt.Elmesélte a gyerek hogy az apja behívta a lányt,megkötözték,száját betömték és a metsző elvágta a  torkát.Erről az esetről gyerek hetekig hallgatott és csak akkor kezdett el beszélni erről amikor megindult a vizsgálat. De a harc is. Mert Eötvös Károly azt állította,hogy a gyereket betanították,édesgették.  Bary ennek az ellenkezőjét.A kis fiú beszéde aztán falu szerte elterjedt és sokan hitelt is adtak neki. Egressy Nagy László miután megkapta a főszolgabírói jelentésekkel együtt az iratokat nem sietett az elintézésével,nem azért mintha szándékosan késlekedni akart volna, hanem azért mert nem adott hitelt a mende-mondáknak és nem tulajdoní- tott nagy jelentőséget neki. Azonban mégis kénytelen volt indítványozni a bírói vizsgálatot.Amit május 12-én tett meg. Eötvös azon állítása hogy május 12-én ország, világ értesült Solymosi Eszterről és a vérvádról ebből semmi sem igaz,mivel csak május 22-e után értesül a közvélemény a parlament a történtekről.Az indítványban amit Egressy tett abban szó van erőszakos nemi közösülésről, ellopásról,idegenkezűségről,akár megölés céljából idegen befolyás és erőszak által veszett el,vagy tűnt el. Ebben nincs szó vérvádról ahogy azt Eötvös Károly gondolta.De a közvéleményt fel kellett izgatni.Eötvös minden áron csűri-csavarja a bírói és ügyészi ténykedést.A nyíregyházi törvényszék elnöke a köztiszteletben álló Korniss Ferenc volt, akit Eötvös elfogultsággal vádolt meg.Miközben maga Korniss is képtelenségnek tartotta a vérvádat.Mivel nem volt akkoriban e- lég képzett bíró Nyíregyházán ezért a bírói képesítéssel rendelkező Patkó Tamást nevezte ki.De mivel az hosszasan betegeskedett,ezért a fiatal aljegyzőt Bary Józsefet bízta meg a vizsgálóbírói teendők ellátásával.Május 19-én indítja el az eljárás Bary Tiszaeszláron.Megkezdte a tanúk kihallgatását.Aztán sor kerül az öt éves Scharf Samura is Aki elmondta hogy az apja fehér rongyot dugott a szájába és egy bácsi meg elvágta a torkát. Behívatta őket a községházára és a gyerek rögtön Schwarcz Salamonra mutatott, hogy ez a bácsi volt az aki elvágta Eszter torkát.Ezek után meg volt minden alap hogy őrizetbe vegye Scharf Józsefet Móric fiával együtt,Schwarcz Salamon metszőt és Brenner Braun Ábrahámot.Másnap az alügyésszel bementek a zsinagógába,de semmi gyanúsat nem láttak.A helybeli zsidók azért lettek gyanúsak mert késő este látták őket kimenni a templomból.Természete-  sen tagadták hogy közük lenne a lány eltűnéséhez.A- hoz hogy érdemben folytatni lehessen a nyomozást,ahoz előbb meg kellett találni a holttestet. Az országházában is téma lett az eset.Ónody Géza szólalt fel az oroszországi zsidók betelepítése ellen, felhozván a Tiszaeszláron történteket szigorú vizsgálatot követelt hogy a közvéleményt le lehessen csillapítani.Utána Istóczy Győző interpellált. Ráadásul nem más vádolt mint a fiú. Aki az apát és még három embert vádolt meg gyilkossággal.A különféle sajtó orgánumok főleg a liberális sajtó,mindenáron azt sugallta, hogy Móric kit Bary május 20-án hallgatott ki először,kényszerrel,valla- tással szedték ki belőle a vallomást.Ezt cáfolták. Főleg Eötvösnek jött volna jól. Mikor a végtárgyalásra került a sor,Eötvös mindenáron kiakarta szedni belőle az igazságot,de ő -Móric-megmaradt a saját vallomása mellett,hogy a három metsző ölte meg Esztert. És nem tanították be.Maga dr.Székely Ferenc is meggyőződött róla hogy vallomását kényszer és nyomás nélkül tette.S mikor a vármegye őrizetébe került,Eötvös támadásba lendült hogy meg mérgezik Móricot és a szülei ellen hangolják. Természetesen Zoltán János alispán törvényesen járt el.Henter várnagyra bízta. Ez ügyben a belügyminiszter Tisza Kálmán határozott és jóváhagyta Zoltán alispán beadványát. Természetesen Eötvös minden követ megmozgatott annak érdekében hogy Budapestre kerüljön. Külföldi lapokban is megjelentette beadványát.Nem kis terjedelemben írtak a magyar igazságszolgáltatásról, nem éppen a legszebb színben.Tiszáéknak az volt az érdeke,de az országé is, hogy minél hamarabb lezárni az ügyet, és a közvéleményt megnyugtatni,el csendesíteni.S az hogy politikai üggyé dagadt,azt Ónody Géza tiszaeszlári földbirtokos és függetlenségi párti képviselő idézte elő. Később belátta,hogy ténykedésével mennyire elmérgesítette a helyzetet.A beszéde nem keltett feltűnést.Összesen három lap írt róla.Magát a lavinát az eszlári katolikus pap,Adamovics József indította el azzal hogy értesítette Ónodyt,az meg Verhovay Gyula újságírót. Beindítva ezzel az antiszemita kampányt. A sajtókban,főleg a liberálisakban, mindenféle fantasztikus mesék keltek szárnyra,amik nélkülöztek minden valóság alapot. Szatmár megye felíratot intézett a kormányhoz az oroszországi zsidó bevándorlás ügyében. Mert szerintük veszélyt jelent az országra nézve. Kormánypárti és ellenzéki lapok a hazai zsidóság magyarosodását és simulását akarták. S ha jobban oda figyelünk,nem a magyar zsidóság ellen szóltak,szólaltak fel,  hanem az úgynevezett galíciánerek ellen.Tisza Kálmán szerint nem jelentenek veszélyt a bevándorlók.Neki ennél fontosabb volt hogy a deficites államháztartást egyensúlyba hozza.Majd június 7-én határozati javaslatot terjesztettek elő a képviselőházban de Berzeviczy Albert mint a kérvényi bizottság előadója szerint:˝a ház a kérelem tárgyára nézve törvényhozá-  si intézkedés szükségességét nem látja˝.A kérvényi bizottsággal szemben a vita első szónoka Herman Ottó terjesztet be határozati javaslatot.E ja- vaslatot is sokan direkt félre értelmezik,holott nem általában a a beván-    dorlás ellen van,hanem a tömeges beözönlés ellen van mely szerinte ve-  szélyezteti a nemzetgazdaságot és megbontja a társadalom kereteit.Uta- sítja a képviselőház hogy a kormányzat használja fel befolyását a külü-   gyekben és nemzetközi jog alapján rendezzék a bevándorlók ügyét.A re-  patriálásért,tovább vándorlásért,és megtelepülésért az adott ország vál-  lajon felelősséget anyagilag amely kiüldözte őket.A kormány félhivatalosa az ˝Ellenőr˝antiszemitizmussal vádolta meg Hermant.Viszont a független- ségi párt lapja az ˝Egyetértés˝teljes terjedelemben leközölte a beszédet. Irányi Dániel a párt egyik vezére is egyetértett. Mocsáry Lajos is aláírta. Tisza szerint nincs még nagy bevándorlás,tehát nincs mitől tartani.De fel- szólalt Ónody Géza is. Csak olajat öntött a tűzre. Tisza vissza utasította és megbélyegző izgatásnak minősítette a beszédet.Június 9-én felszólalt Istóczy is.Szerinte a zsidóság egy hódtó faj,mely Európát leakarják igázni, és úgy kell velük elbánni a népjog alapján mint hódító ellenséggel szokás. A képviselő ház elnöke Péchy Tamás figyelmeztette a képviselőt:˝ha e szavak egy és más helyen netalán tetteket idézne elő,nagyon szomorúak lennének ezen szónoklat következményei.˝A képviselőház nagy többsége józanul gondolkodott és az ilyen beszédeket a leghatározottabban vissza- utasították.Hazánk józan lakosságát nem sikerült a zsidóság ellen hangol- ni. De mindenesetre kényelmetlen volt Tiszáék számára.Tisza Kálmán mindent meg tett azért hogy a zsidóságot megnyugtassa.Székely Ferenc főügyészhelyettest küldik Nyíregyházára vizsgálódni. Június 18-án Tisza-  dada határában a Tisza partján a Csonkafüzesben rutén tutajosok egy női  holtestre bukkannak.A szállítmányt Herskó Dávid sáfár kísérte.Három tu-  tajjal szállították a fát.Mikor visszafelé mentek Máramarosba,megálltak a Csonkafüzesben és egy része a csapatnak élen Herskóval,elmentek Tisza- dadára vásárolni,a másik része pedig Csepkanics Györggyel forgácsot gyűjtöttek és ekkor a tutaj második táblája alól egy úszó test lábai buk-  knnak fel.Csepkanics megijedt hogy baj lesz belőle,ráfogják és megbünte- tik.Jelentették hogy mit és kit találtak.Rögtön szárnyra kapott a hír,hogy Esztert találták meg.A járási orvos Kiss Jenő és K.Horváth Géza szigorló  orvos vizsgálták meg a tetemet.Megállapították korát 14 év körüli és 140 cm magas, középszerűen fejlett lány holtteste.A bal kezén sárga papírban kék festék.A vizsgálat után eltemették és megjelölték a sírt.A tutajosok tovább mentek annak ellenére,hogy megtiltották nekik hogy elhagyják a helyszínt.Mikor pedig az anyjának mutatják meg a holtestet,tagadta hogy az a lánya lenne.Más tanúk elbizonytalanodva állították hogy Eszter hullá- ját találták meg.De ez a hatóságot nem nyugtatta meg.Újabb vizsgálatra kerül sor.A hullát kiássák és a tiszalöki római katolikus temetőbe szállít-    ják.Másnap a holtestet Bary vizsgáló bíró Bátori Gáborné kertjébe egy asztalra helyezteti. A halott szemlén megállapítást nyert hogy nem Eszter az aki az asztalon fekszik,hanem egy idegen holttest,aki 18-20 év körüli. Június 21-én hullacsempészet vádjával a Jász-Nagykún-Szolnok megyei  Tiszabőnél letartóztatják az összes tutajos.A letartóztatást Bary rendelte el.Az elfogottakat Nyíregyházára kísérték.Barynak az volt az elgondolása, ha nem is mindegyik,de jó páran tudtak a hullacsempészetről és ezt neki Barynak mindenképpen bizonyítania kellett.A kihallgatások során nem de- rűlt fény arra,hogy hogyan került az idegen holtest a tutajosokhoz.A nyo-  mozás ezen a ponton elakadt.És az sem kicsoda.A korabeli sajtó saját ü-  gyének tekintette a tiszaeszlári esetet.A különbféle sajtó orgánumokban kész tényként írtak arról hogy Esztert találták meg,mivel az ő ruhájába volt felöltöztetve.De ez aztán tévesnek bizonyult.Szinte mindenféle hírek  szárnyra keltek.Antiszemita zavargások is voltak néhány településen.Így Pápán,Nagyszombatban,Pozsonyszentgyörgyön,Szemerjén és a bácskai Szontán.Ezek a településeken több német és szlovák nemzetiségűek lak-   ták.A hullacsempészet kirobbantotta a zsidóság iránti ellenszenvet.Istóczy köré komoly tábor szerveződik ennek következtében. Tisza Kálmán óvintézkedéseket tesz az antiszemitizmus tovább terjedése ellen.Ennek következtében a tőzsdén esni kezdett az árfolyam.Mivel az antiszemitiz-    must a kormányzat nem tudta megszüntetni,erélyesebben fellépni,ezért sajtó útján fenyegette meg az antiszemitákat a ˝Hon˝ című lap június 23- i számában: ˝az antiszemiták azt érik el,hogy az állam,társadalom, hatalom még hatásosabban lesz kénytelen védelmére fellépni mindazok-    nak,akikben esetleg nem csupán egyenjogú embertársait,hanem egyúttal a méltatlanul üldözötteket látja majd˝.A Pesti Hírlap június 24-i számá-    ban pedig ezt írták:˝A földbirtok nem nélkülözheti a hitelt és azáltal,ha a  lebegő tőkét megfélemlíti,vagy elűzi,önmagát rontja meg. Egyes újságok ellen sajtóperek indultak.Megtiltották hogy antiszemita tartalmú termékek jelenjenek meg.Azokat el kell kobozni.Mivel egyes újságok a zsidóságot okolták az antiszemitizmus fellángolásáért,és nyomatékosan felhívták a zsidóság figyelmét hogy magatartásán változtasson.A megvádolt sakterek védelmét Eötvös Károly Scharf József és nejének,valamint Buxbaum Áb-   rahámnak,Funták Sándor Schwarz Salamonnak és Braun Lipótnak,Horán- szky Nándor pedig Junger,Weinstein,Lusztig,Braun Ábrahám,Taub Emánu- el és Rosenberg Hermannét látják el.Eötvös Megírja könyvében˝A nagy per˝második kötet 101-ik oldalán hogy politikai alapon kérte fel Funtákot és Horánszkyt.De aztán Horánszky lemondott a védelem képviseletéről és Funták is csak a végtárgyaláson szerepelt.Eötvös leköltözik Nyíregyházá- ra és onnan intézkedik.A hatalom csendre intette a sajtót melyben szere- pe volt Eötvösnek is.Verhovay Gyula lapja a ˝Függetlenség˝ viszont tá-  jékoztatta olvasóit a fejleményekről.Eötvös szeretett volna betekintést nyerni az előnyomozati iratokba.De ezt az akkori törvények szerint nem lehetett. A szemle és boncjegyzőkönyvekről van szó. Sajtó útján Eötvös mindent megtett hogy a vizsgálatot végzőket rossz színbe tüntesse fel. Az eljárása azért is abszurd,mert az elő vizsgálat napokon belül befejeződött. Az is igaz,hogy a vizsgálóbíró is húzta az időt. Július végén  írt Székely Ferencnek,hogy a jegyzőkönyvek másolatát megoszthatja e a védőügyvé- dekkel.Mivel már a törvényszék elnökéhez is írt Eötvös. Augusztus 3-án válaszolt Székely Ferenc. A válasza nemleges volt. Mert akkor mindenféle iratot ki9kérnének, s csak alkalmat nyújtana további zaklatásoknak.Eges- sy Nagy László és Bary között egyre jobban elmérgesedett a viszony a börtönbe tett látogatása miatt és hogy a vitában alulmaradt vele szemben. Mivel a helyzet nem látszott rendeződni,Bary írt Korniss törvényszéki el-   nöknek,és kérte a felmentését. Az elnök nem egyezett bele.Majd napokkal később még is betekintést engedett Bary a jegyzőkönyvekbe,mivel azok a további vizsgálatot nem veszélyeztették. Egressy Nagy királyi alügyész felebbezett ellene,de elutasították. Mint ahogy másodjára is. Hamarosan tarthatatlanná válik Egressy Nagy helyzete és távoznia kellett az ügyész- ségről.Élete végéig alügyész maradt és meg kellett innia a mellőzés kese- rű italát. Igaz Kozmának is érdekében állt,és örömét lelte hogy eltávolítot- ták az alügyészt.Utána Havas Imrét,majd Szeyfert Edét nevezték ki.A vé- delem a sajtó útján továbbra is igyekezett lázban tartani a közvéleményt. Azon igyekeztek hogy Scharf Móric a kezük között legyen és ehhez Kozma Sándor főügyésztől kértek segítséget.A fogházból szerették volna ha hoz- zájuk kerül. A Szabolcs megyei árvaszék hozzájárulásával került oda.Tud- ták azt hogy az alispán nem fog hozzájárulni a kiadásához.Ha közvetlen úton nem,akkor közvetett úton akarták kézre keríteni Eötvösék.Kozma írt Tisza Kálmán belügyminiszternek a család nevébe és többek között kéri hogy valamelyik fővárosi jótékony árvaházba helyezzék el.Természetesen kiderült hogy egy szó sem igaz az egészből. Az apja kijelentette hogy sen- kit sem bíztak meg a kérvényezéssel, és azt óhajtja hogy Nyíregyházán a vármegyeházban maradjon.A Pesti Hírlap kárhoztatta Eötvös tevékenysé- gét,mert az túl ment minden határon. A külföldet is tele lármázta hogy milyen az igazságügy,hogy Móricot kínozzák. Vagy amint a ˝Nemzet˝ szeptember 11-i számában megjelent,hogy Bary a vádlottakat bántalmaz- za,nevezetesen Buxbaum Ábrahám tanút a fürtjénél fogva rángatta s ösz-  szevissza pofozza.Bary állítása szerint nem bántalmazta.Kozma nem rej-   tette véka alá a véleményét Baryval és a zsidósággal szemben. Ha rajta múlt volna,az eljárást beszüntette volna és a fogságban lévőket szabadon engedte volna.A Kozma Sándor által beiktatott Havas Imre ügyész és Bary között rossz volt a viszony,mert Havas keményen lépett fel Baryval szem- ben amit ő sérelmezett.Kereken megmondta neki,hogy több letartóztatás- hoz nem járul hozzá.Bary vissza replikázott hogy ő a vizsgálat érdekében a jövőben is amennyiben szükséges letartóztatásokat eszközöl.Havast Eötvös antiszemitának tartotta,ami finoman szólva sem állja meg a helyét. Havas mindenképpen bizonyítékokat akart találni a kínvallatásokra.Két halász szeptember 12-én beadványt nyújtott be Bary ellen,nevezetesen Tóth Gyula és Rácz Imre.Ebben említik hogy a vizsgálóbíró erőszakosko-  dott velük szemben.Állították hogy semmi közük a hullához.És mivel velük és nejeikkel szemben erőszakoskodott,kérték hogy indítsanak ellene vizs- gálatot és fenyítsék meg.Havas ez alapján meg is indította ellene a vizs-  gálatot.A fegyelmi tanács előtt hangoztatta a panaszban foglaltak nem fe- lelnek meg a valóságnak.Állította hogy csak erélyesen figyelmeztette őket a hamis tanúzás következményeire.Az ellene folyó eljárás három évig tar- tott,de mivel nem találták bűnösnek1885 augusztus 24-én a királyi ügyészség indítványozta az ellene folyó eljárás beszüntetését.Szerinte ez volt Havas bosszúja hogy Karancsay fogházőrt nem sikerült ellene tanús- kodásra bírnia.Karancsaynak az ügyészség eljárását kompromittáló vallo- mása miatt Pozsonyban antiszemita zavargások törtek ki 1882 őszén.Lett is nagy riadalom.Tisza statáriumot rendelt el,Pauler Tivadar igazságügy-  miniszter pedig vizsgálatot Havas ügyész ellen.A nemzetközi sajtó is in- formálva lett hogy mi folyik Szabolcs megyében és hogy  a törvény embe- rei hogy bánnak a fogvatartottakkal,tanúkkal.A Havas elleni ügyet vádin- dítvány hiányában beszüntették.Karancsay József fogházőrt viszont elbo- csájtották mert nem volt hajlandó hamisan tanúskodni.Október 22-én Bary vizsgálóbíró meghozta a vizsgálatot befejező határozatát,amit az ügyészségnek továbbított.Az ügyészség egy fél évet várt míg 1883 ápri- lis 14-én előterjesztette a vádiratát.Elrendelte Bary Smilovics és Fogel szabadlábra helyezését.Havas ugyancsak Scharfnénak és Taubnak.De az utóbbi kettőnek Bary továbbra is fenntartotta a vizsgálati fogságot.Míg aztán végül Scharfné és Fogel szabadlábra helyeztetett,Smilovics és Taub továbbra is foságban marad. Smilovicsot Bary akarta elengedni.de azt Ha- vas nem engedte.A vizsgálat lezárult.Szeptember 20-án a megyei közgyű- lést követően,Szabolcs vármegye főispánjától Graeffl-től meghívást kapott a díszebédre,melyen pohárköszöntőkkel és hosszas tapssal demonstráltak Bary mellett.Bary állítása szerint nem neki,hanem a táma-  dások és vádaskodások ellen demonstráltak.A közvéleménynek azonban  meg kellett hajolnia a magasabb állami érdekek előtt.Eötvös szerint kín-  zásokkal bírták szóra a lefogottakat,amit nem tudott bizonyítani,viszont a rovott múltú Kazimir József pandúrt rávették Eötvösék hogy hamisan tanúskodjon.A végtárgyaláson elő is adott egy rém históriát hogy kínozták meg Csepkanicsot és másokat Tiszalökön.De Róka Sándor pandúrt sem sikerült rábírni a hamis tanúzásra.Eőtvös és társai minden áron kompro-   mittálni szerették volna a vizsgálati eljárást és a csonkafüzesi hulla szem- léjéről felvett jegyzőkönyv alapján akarta megtámadni a szemle hiteles-  ségét.Eötvös társainak,Heumannak és Szabolcsinak ki kellett mutatni hogy a hullacsempészet koholmány és hogy kínvallatások kényszere alatt vallottak.Heumannak pedig a törvénytelenségekre kellett rámutatni ha voltak ilyenek.El telt négy és fél hónap a szemle óta,és Eötvösék csak tak- tikázni tudtak.Eötvös  orvosi leckéket vett Kovács József budapesti egye- temi sebésztanártól 1000 forintot fizetett leckénkért délután 16 és 18 óra között.Kovács felülvizsgálja a boncvizsgálati jegyzőkönyvet és hiányossá- gokat mutat ki. Az ügyvéd úr természetesen nem befolyásoltatta magát Kovács dr.-tól,aki szőrszálhasogató módon igyekezet hibákat,tévedéseket találni és felhasználni a védelemben.Ahogy kézbe vette Eötvös az orvos véleményét,felülterjesztvényt írt a nyíregyházi törvényszéknek.Eötvös a véleményével bizonyítani akarta hogy a csonkafüzesi fejetlen holttest Eszteré,és kérésének megfelelően exhumálták a holtestet.De nagyon jól tudta hogy a test nem Eszteré.A törvényszék is tisztában volt vele,hogy amit az ügyvéd úr állít az a teljes valótlanság.De teljesítették kérését.E közben Vadnay Andor zánkai és Keöd József balatonfüredi lakosok 10-15 balatonvidéki plébános és református lelkész egy-két ügyvéd,gazdatiszt,  körjegyző által Tapolcán zárt körű gyűlést tartottak 1882 július 31-én azzal a céllal,hogy a zsidóság emancipációját kimondó 1867.XVII.tc.-et részben módosítsák.Vadnay Andor terjesztette elő a határozati javaslatot, amelyben kérték hogy a képviselőház mondja ki:                                          1.Hogy az 1867.XVII.törvénycikket,mint elhibázottat visszavonni szüksé-  gesnek tartja,mivel a zsidóság magát,főként a keresztényeket megalázó  tisztátalansági tan fenntartásával,népfajként különíti el a keresztény ma-  gyarságtól.                                                                                                        2.Hogy addig is,míg e törvényt a magyar nemzeti érdekkel megfelelővel   helyettesíti,a külön zsidó felekezeti oktatást és nevelést megszünteti.        3.A zsidó fajt Magyarországon ingatlan vagyon szerezhetésétől és bírha-   tásától eltiltja. Ezek az emberek naívan azt hitték és gondolták hogy Tiszáék belemennek egy ilyenbe.Nekik pont az asszimilálásuk volt a cél hogy ezzel is a magyarság létszámát növeljék.A külföldi sajtó barbár ázsiaiaknak bélyegezte meg a magyarságot és közben a többségében németek lakta Pozsonyban szeptember végén antiszemita zavargások törnek ki,melyek napokig tartanak.A csőcselék hangosan szidalmazta a zsidókat,ablakokat vertekbe és fosztogattak.Egyes lapok mint a Pester Lloyd és az Egyetértés már rémhíreket terjesztett hogy az ország egyes vidékein véres zavargások vannak és a pozsonyi esetet is eltúlozták. Más lapok meg pogromokról tudósított.Tisza Kálmán ezek után elrendelte a statáriumot Pozsony megye egész területén.Mocsáry Lajos emiatt megin- terpellálta október 10-én  és indokolatlannak nevezte a statáriumot˝mert az nem volt egyéb,mint kihágás és az utcai csőcselék zavargása.˝Maga Tisza is elismerte hogy túlzás amit a lapok írtak.Komolyabb zavargásra az 1883 augusztus elejéig nem is került sor.A lakosság döntő többsége nyu-  galmat és békességet akart.Nem hagyta magát beugratni semmilyen heccbe.December 20-án a galíciai Lembergben tárgyalták Ritter Mózes és társai ügyét.A vád szerint egy lányt akivel állítólag szerelmi viszonyt folytatott kegyetlenül meggyilkolta.Ott is megkérdőjelezték a halotti szemle jegyző- könyvét,de az ügyészség kitartott bűnösségük mellett,és  halálraítélték őket.A sajtó ezenközben erősen dolgozok melyben igyekez-  nek Baryt kompromittálni és beleavatkozni a vizsgálat menetébe.A per kezdetéig az antiszemitizmus fokozódott de messze nem öltött olyan méreteket mint Oroszországban vagy másutt.Kossuthot is tájékoztatták a fejleményekről még pedig Csernátonyi Lajos útján.Csernátonyi révén viszont téves információkat kapott.De később Helfi Ignácnak írt október-  ben és csak november 16-án hozta nyilvánosságra. Hogy miért titkolta és várt vele nem tudni.Kossuth a zsidóság beolvadása mellett szólt.Arra kell törekedni hogy az asszimilációt ne gátolja semmi.Mint írja˝Magyarország ne tárjon kaput semmi jött-ment söpredéknek.Azt az önfenntartás köte-   lessége parancsolja,hogy idegen zsidóknak,épp úgy mint idegen pánszláv elemeknek Magyarországba csoportosulása meg ne engedtessék.˝A kép- viselőház tárgyalásba vette  a tapolcai kérvényt.A képviselők közül nem-  csak Istóczy vagy Ónody Géza ,de Irányi Dániel.Helfi Ignác,Mocsáry La-   jos,Herman Ottó is támogatták hogy az 1867.XVII.tc-et módosítsák.Meg kell akadályozni hogy Galíciából továbbra is jöjjenek és szabadon letele- pedhessenek a zsidók hogy ezzel is megakadályozzák a zugkereskedel-  met  és kocsmaállítást mert ezekkel a tudatlan népet kizsákmányolják. Továbbá Irányi szerint módosítani kell a letelepedést is,csakis a törvény-  hatóság helybenhagyásával legyen érvényes úgy,hogy a fellebbezés joga  továbbra is megmarad. Kényszeríttessenek a zugiskoláik megszüntetésé- re,tartsanak nyilvános iskolákat és hitelveiket tegyék közzé.És vessék el azokat amelyek a mai korral nem egyeznek.Mert e nélkül homályban ma-  rad a zsidó rítus a keresztény világ előtt.Herman Ottó is azt hangoztatja,  hogy változtatni kell a hitelveiken,változtatni kell szokásaikon mert a mai (XIX.sz. szerk.)korszellemben nem megengedhető az elkülönülés,tulaj- don képpen saját maguk állítanak korlátokat,saját magukat rekesztik ki a társadalomból.Nem tanulják az állam nyelvét és nem tesznek semmit az emancipáció érdekében.Tegye kötelességévé a zsidóság az asszimilációt. A beszéde végén elítéli az antiszemita izgatást.A zárszót a Tisza pártjától  a szabadelvű pártból Jókai Mór mondta el.Szerinte a˝ jövő században nem lesz Magyarországon zsidókérdés.A magyar nemzet már két szemita fajt  asszimilált,az egyik a kúnok,a másik az örmények.A harmadik faj lesznek a zsidók,kiket a jövő században senki sem fog többé megkülön-    böztet tudni ,melyik a magyar,melyik a zsidó.˝Ebben nagyot tévedett Jó-  kai.Az ˝Egyenlőség˝míg Irányi beszédét elhallgatta,Hermanéra kemény hangon reagált.Antiszemitizmussal,félműveltséggel,kontárkodással vádol- ták meg.Back Ignác volt rabbi az ˝Ungarische Izraelit˝hetilapban egye- nesen szemtelen ˝hazug rágalmazó˝-nak nevezte Hermant.Herman a ˝Pesti Hírlapban˝ így nyilatkozik Backról:˝Back Ignácz urat,aki elégtétel- adásra felszólíttatván,a sajtószabadságra hivatkozott,nem tartom olyan embernek,akivel tisztességes ember szóba állhat.˝A vitában se Tisza,se Jókai nem tagadhatta hogy van zsidókérdés Magyarországon.Ezt bizonyít- ja az a tény is hogy hogy rendeletet hoztak 1883.évi 5686.sz.a. ez év márciusában a Vallás- és Közoktatási Minisztériumban az izraelita zugis-  kolák bezárása iránt.E rendeletet eljuttatták az összes tanfelügyelőnek. Bár már létezett ilyen rendelet,az 1876.évi 20.311.számú.A tiszaeszlári per lezajlása után 1883 november 22-én tartott országgyűlésen ,melyen a zsidó-keresztény házasságot tárgyalták,ezt mondta Herman:˝Én ki tu-   dom mutatni egész világossággal,hogy a zsidó sajtó azt mondja rólam,   hogy én rosszabb vagyok,mint Istóczy képviselő úr,Istóczy képviselő úr pedig 12 röpiratában azt állítja,hogy én rosszabb vagyok a zsidónál.(Is-  tóczy:Igaz!)Azt hiszem,amidőn két érdekelt és szenvedélyes fél engem ellentétes alapon kárhoztat,ott követelhetem magamnak annak elismeré-  sét,hogy álláspontom objektív.˝                                                                     Eötvös már ismertetett előterjesztése folytán a nyíregyházi törvényszék   1882 december 2-án tűzte ki a csonkafüzesi holttest exhumálását és a szakértői vizsgálatokat.Az ügyészség indítványára Scheuthauer,Mihálo-   vics és Belky orvostanárokat rendelték ki.A hullaszemle vezetőjévé Me-    gyery Géza kir.törvényszéki bíró lett kinevezve.Ügyészül a budapesti kir.  főügyész helyettest Szeyffert Edét küldték Székely Ferenc nyíregyházi fő- ügyészt mellőzték.December 7-iki szemlére a törvényszék meghívta az első szemlénél eljárt három szakértőt is,bírósági tanukul a szintén az elő- ző szemlénél is alkalmazott Miklós László vármegyei aljegyzőt,Jármy Je-  nő főszolgabírót,és dr.Jósa Andrást  országos hírű Szabolcs vármegyei fő- orvost,kórház igazgató főorvost,múzeum alapítót. De ekkor még a nagy-   kállói kórházat vezette.E szemlén természetesen,Eötvös,Funták és Heu-   man is ott volt.A jegyzőkönyv felvételénél bonyodalom adódott,mert Eöt-  vös és társai húzni.halogatni szerették volna a dolgot és csak másnap fel  vetetni a jegyzőkönyvet.Amit viszont Megyey teljes joggal nem engedhe-  tett meg.De mégis elérték azt Scheuthauer erőszakoskodásának köszön-  hetően,hogy csak másnap kellett a jegyzőkönyvet bemutatni.Az ügyvéd úr és társai teljesen le voltak lombozódva,mert kiderült hogy egy 16-18 év körüli lány teteme volt és nem Eszteré.Miután nem sikerült semmit bebi-   zonyítani Eötvöséknek ezért aztán elhagyták el Tiszaeszlárt és utaztak  vissza Budapestre. De ezzel még nem értek véget a dolgok.Másnap a nyír- egyházi törvényszék határozott a szakértők kérelme  fölött és úgy döntöt- tek hogy a maradványokat illetve annak egy részét a csontváz egyik felét, és a gerinccsigolya fele részét Budapestre szállítják.Attól tartottak ha a teljes testet küldik fel vizsgálatra útközben elveszhet.A csontdarabokról Jósa Andrással készítette el a leltárt a törvényszék.A Tiszaeszláron felvett jegyzőkönyvről törvényszéki utasítás hatására a szakértők 1883 január 9-ére elkészítették a szakvéleményt.A törvényszék csak egy kérdésre várt választ.Hogy a csontokból és a fogakból megállapítható e a holttest életkora?A szakértői vélemény nem zárta ki hogy 14,4 éves is lehetett,de inkább 16-17 körüli.Hozzá kell tenni azt,hogy akkoriban nem voltak olyan eszközök és a tudomány sem állt olyan magas szinten mint ma,hogy vi-   szonylag pontos eredmény szülessen.A hulla vizsgálatánál téves és hibás megállapítások sora keletkezett.Hogy volt e benne szándékosság e vagy sem,ebben nem kívánok állást foglalni,hisz nem tisztem a minősítés. A test a kornak megfelelően fejlett volt,míg Eszter testileg fejletlen volt.              Az Országos Közegészségügyi Tanács véleménye nem egyezett a védelem véleményével,mivel megcáfolták hogy a holttest Eszteré lenne.                  De akkor ott marad a kérdés,hol van Eszter?Mert egy test csak úgy nem tűnik el.Eötvös bizonyítani akarta hogy a lány öngyilkos lett.De honnan gondolta hogy öngyilkos lett ha nincs hulla?Ha vízbe ölte volna magát,     csak felbukkant volna valahol a test előbb-utóbb.Szabolcsi Miksa újságíró is azt gondolta és terjesztette hogy Eszter azért lett öngyilkos mert Huriné rosszul bánt vele.Ütötte,verte.Más tanúk viszont az ellenkezőjét állították. Az is komolytalan felvetés hogy egyszerűen a boltba menet döntött úgy hogy véget vet életének.Bary megmarad azon véleményének hogy holt-    testcsempészet történt.Mai napig is rejtély hogy mi történt a lánnyal.         A végtárgyalás előtti hónapban 1883 május 17-én Szatmáry Károly hír-  lapíró vezetésével,négyszáz debreceni polgár kereste fel Baryt,és egy e- züst serleget adtak át neki Nyíregyházán.Kifejezést adtak tiszteletének és elfogulatlan bírói személyének,aki részrehajlatlan igazságossággal végez- te a munkáját.Az igazság bajnokának nevezték.A serlegre a következő volt írva: ˝Bary József vizsgálóbírónak,az igazság kitartó bajnokának.      Nyíregyházán,1883.Debreceni tisztelői.Legyen igazság,vagy vesszen a világ!˝A serleg másik oldalán Justitiának,az igazság bekötöttszemű isten- asszonyának a képe.Válasz beszédében kifejtette,hogy működésének rö-   vid ideje alatt teljes buzgósággal és részrehajlás nélkül igyekezett köte-  lességét híven és pontosan teljesíteni. Számára a legfőbb állami közér-     dek,hogy az igazság kiderüljön.Szívesen veszi tudomásul független polgá- rok bizalmát,akik a magyar igazságszolgáltatás meghurcoltatására és az  igazság kiderítésének megakadályozására törekvő és e törekvéseiben a legundokabb eszközöktől vissza nem riadó tömeggel szemben védelmére  kelnek az újabbi időben üzletszerűleg megtámadott bírói függetlenségnek  és akik az én kötelességszerű hivatalos működésemet nem azonosítják, nem hozzák kapcsolatba a társadalmi téren nyilvánuló antiszemitizmussal. Örömmel fogadta el a serleget,és kérte őket hogy megbízóiknak adják át  köszönetét.Birói működésének jelmondata,a serlegre írt˝Legyen igazság vagy vesszen a világ!˝lett.                                                                              Aztán végre megkezdődött a per tárgyalása,mely a megyeháza nagyter-    mében folyt le.A bíróság elnöke Korniss Ferenc törvényszéki elnök volt,  tagjai Gruden Ernő és Russu Gusztáv,pótbíróként Fejér Barma szerepelt.  Fejér a tárgyalás alatt átvette végleg Russu helyét,mivel az megbetege-   dett.Eötvös Kornisst,elfogultnak,vérvádhívőnek és zsidógyűlölőnek tartott. Ez csak Eötvös állítása,mások nem így gondolták.A közvádat Szeyfert Ede főügyészhelyettes képviselte.A védelmet,Eötvös és Funták,továbbá a vé-  delemről lemondott Horánszky Nándor helyett dr.Friedmann Bernát buda-  pesti kiváló kriminalista lett megbízva,és dr.Székely Miksa valamint,dr.    Heuman Ignác látták el.Solymosiné magánvádlói képviseletét,Szalai Ká-    roly országgyűlési képviselő látta el.Szerepe csak a perbeszédeknél volt.   Jelen voltak a sajtó képviselői is,nemcsak Budapestről,de Bécsből és Ber- linből is.Eötvösnek aggodalmai támadtak hogy vajon a bíróság elfogulat-  lan lesz e?Félt hogy esetleg meghamisítják a jegyzőkönyveket.                  Korniss elkezdett beszélni.˝Ezen kir.törvényszék,valamint eddig a külön-  böző áramlatok közepette,olykor méltatlan gyanúsítások,olykor rossza-    karatú ráfogások dacára is,bírói függetlenségét teljes mértékben megtar- totta,ezen függetlenségét most,az utolsó órában is megtartani igyekszik és semmi mást nem akar,mint egyedül a való a tárgyilagos igazság kiderí- tését.                                                                                                                 A törvénnyel a kezében és az igazság érzetével szívében lép a megoldás  felé.A bírói magasztos hivatás és a bírói hatalom gyakorlásának ezen tu-   datában és törvényszerinti meggyőződésének megszerezése után ezen  kir.törvényszék a fejleményekhez képest kimondja a legkeményebb szót,  de egyúttal,emberin érző keble az örömtől feldobban,ha a szörnyű vád el-  oszlatva lesz és ha vádlottak övéiknek és a társadalomnak visszaadatni  fognak.˝Korniss után Szeyffer terjesztette elő a közvádat.A főügyészhe-   lyettes a beszédében a vádlottak védelmére kelt és támadta Baryékat és módszereiket.Szeyffert nem hitt a rituális gyilkosságban.A hallgatóságból  sokan felháborodtak az ügyész beszédén és ennek hangot is adtak.Kor-    niss visszautasította Szeyffert tónusát.Erre viharos tetszés tört ki.Az elnök miután lecsendesítette a hallgatóságot és visszautasította a Baryt ért vádaskodást az ügyész részéről.A vizsgálóbíró csak a kötelességét teljesítette.A sajtó is széles körben még a filoszemita sajtó is támadta Szeyffertet,hogy a vádképviselet helyett a vizsgálóbírót vádolja meg.Ami önmagában is abszurd és nem állja meg a helyét.A ˝Nemzet˝bejelentette hogy a Szeyffert elleni támadás miatta főügyészség sajtópereket indít.Az ügyészség végül elállt a sajtóperektől.Lehet hogy Szeyffert saját személyében nem érdemelte meg a támadásokat,mindenesetre az embereknek megrendítette az igazságba és törvényességbe vetette hitét,valamint nevetségessé és komolytalanná tette az ügyészi hivatást Nyilvánvaló hogy az kormányhatalmat nézte.A kormányhatalom azonban egyenlő volt a ˝generálissal´,vagyis Tisza Kálmánnal.Pauler igazságügy- miniszter visszaakarta vonni a megbizatását.De nem tudta,mivel a szálak Tisza kerébe futottak össze és a perre semmilyen ráhatása nem volt.A-    mint Kozma tudomást szerzett hogy mit akar az igazságügyminiszter rög-  tön ellenlépéseket tett és dícsérte a főügyészhelyettest.Tisza Kozmát és Szeyffertet támogatta,de Paulert sem akarta dezavuálni ezért letagadta hogy semmit sem küldött a főügyészhelyettesnek a megbizatása vissza-   vonásával kapcsolatban.Így aztán Tisza az ellentéteket elsimította és min- denki a helyén maradhatott.A nyíregyházi ügyvédi kar keresztény tagjai, Krudy Gyula vezetésével szerette volna visszahívni Szeyffertet és ellene fegyelmi vizsgálatot elrendelni.Azt nyilatkozta a ˝Függetlenség˝cimű lap- nak hogy Kozma fedezi őt és az igazságügyminiszterre,sem senki nem ad. Ez június 25-én jelent meg.Szeyffert beszéde után Solymosinét hallgatták ki mint sértettet.Utána pedig Scharf Móricot mint szemtanút.Erre Eötvös azzal vádolta meg Kornisst hogy szabálytalanságokat követ el.amiért nem a vádlottakat.hanem a tanút hallgatja meg.Az hogy így legyen nem az el-   nök ötlete volt hanem mint a végtárgyalás jegyzőkönyvében szerepel,szó- szert.˝Szeyffert:Én kívánatosnak tartanám,hogy a keresztkérdéseket ne   kezdenők meg,hogy azokat azután egyfolytában lehessen elvégezni.          Friedmann Bernát:A keresztkérdéseket ne kezdjük meg,nehogy felmerül-  jön azon gyanú,hogy a további kérdésekre nézve informálták,hanem meg  legyen győződve mindenki,hogy kérdéseinkre készületlenül felel.               Elnök:Eszerint a tárgyalást a mai napra befejezem.˝ Eléggé egyértelmű.   Scharf Móric kihallgatása ment mint a karikacsapás.Délelőtt 9 órától dél-  után 14 óráig.Eötvösnek és a sajtóképviselőinek feltűnt hogy Móric a fel-  tett kérdésekre milyen simán és zökkenőmentesen válaszol.Nem kevere- dett ellentmondásba.Eötvös,Friedmann és még három védő és a főügyész- helyettes kérdezte.Felmerült hogy betanították,pedig nem.Eötvös meg-     kérte  az elnököt hogy mondassa el versben Móric vallomását.Erre azt fe- lelte,hogy nem engedi profanálni a tárgyalás komolyságát.Eléggé ízléste-  len és komolytalan volt a kérés.A tanúvallomások tovább folytak és a köz- vélemény meggyőződhetett arról hogy nem boszorkányüldözés folyik.A bíróság tisztességgel teszi a dolgát.A tárgyalás első szakasza június 19 és június 28-ig tartott.Majd július 2-ától folytatódott.Mert közbe jött Péter-   Pál ünnepe.Tehát először kihallgatják Móricot.21-én a lányokat,asszonyo- kat,Eszter anyját és a lánynak munkát adó Hurinét.Azután azokat akik megbízták a vásárlással,akiknek a kis Scharf Samu elbeszélte hogy a ˝sakter bácsi˝elvágta Eszter nyakát végül az imaház szomszédságában lakó Bátoriékat és Kohlmayert,a boltost.Június 22-én a segélykiáltásokra figyelmes asszonyokat,akik látták Esztert és szolgálatban is volt náluk. Persze Eötvösék telekürtölték a sajtót hogy a tanúk be lettek tanítva.Eöt- vös azzal vádolta meg Farkas Gábor eszlári bírót hogy ő a feje ennek a bűnszövetkezetnek.Ő oktatta ki a tanúkat hogy mit mondjanak.Senki nem befolyásolta a tanúkat.Egyes hazai sajtótermékek és külföldiek is minden- félét írtak a tárgyalásról csak nem a tényeket.A legvadabb hazugságok je- lentek meg a világsajtóban.Korniss nem törődött ezekkel a támadásokkal. Eötvös azt állította hogy ˝E vallomások ötlete Barytól és társaitól szárma- zott.˝Friedmann Bernát követelte hogy Baryt távolítsák el a tárgyaló teremből.Természetesen az elnök nem teljesítette a jogtalan kérést.         Szeyffert és a védők indítványozták hogy Farkas Gábort és Bary Józsefet  tanúként hallgassák ki.Tanúként azonban csak Farkast tudták kihallgatni,   a vizsgálóbíró esetében azonban csak jelentéstételre szorítkozhatnak.   Holott Eötvösék tudták hogy ugyanazon személy nem hallgatható ki aki  ugyanabban az ügyben a vizsgálatot vezette.Így Bary kihallgatása meg-     hiúsult.A védők a tárgyalás során folyton formai hibákra hivatkoztak,illet-  ve hogy Móricot bántalmazták,kínozták.A komédiához még mindez nem volt elég,előszedték Péczely Kálmán törvényszéki írnok múltját.Szeyffert kinyomozta hogy Péczely 12 évet ült Illaván a fegyházban fiatal korában. Péczely leleplezése a tárgyalás hetedik napján,június 25-én történt.Tanú- ként hallgatták ki.Másnap a ˝Pesti Napló˝reggeli számában ezt írta.:         ˝Nagy feltűnést keltett azon modor,mellyel a főügyészhelyettes Péczely  tanúval bánt,ki tudvalevőleg a legelső feljegyzést tette Scharf Móricz val-  lomásáról,fenyegető hangon intézte hozzá a kérdéseket,mikre a beteges  tanu teljes nyugodtsággal válaszolt.                                                                Az ülés végén Heumann Péczelyt a saját feljegyzésével akarta meghazut- tolni,de az elnök az iratokhoz csatolt ezen feljegyzések felolvasása által   konstatálta,hogy Heumann tévedett.                                                              Ha a jelek nem csalnak,holnap izgalmas jelenetekre van kilátás,ha a főü- gyészhelyettes a tanukkal felvett sértő modort folytatja.˝Azokra a tanúk- ra akik megmaradtak vallomásuk mellett,hamis tanúknak nevezték a vé-  dők.A nekik nem szimpatikusakat letegezték,úgy beszéltek velük mint a    kocsis.Eötvös elvesztve önuralmát˝hazudsz˝szóval fakadt ki az egyik  ta- núra.Mert ha hamisan vallanak,akkor tenni kellett volna valamit.De bizo-  nyítani nem tudták.A viselkedésük,megbotránkoztató és méltatlan a bíró-  ságra nézve.A ˝Budapesti Hírlap˝június 29-én  a˝Stádium˝című vezér-    cikkében ezt írja:˝A terhelő tanukra folyton mondogatják a védők,hogy be-és össze vannak tanulva.A felmentő tanukra ezt senki sem mondja,pe-  dig ők máskép vallottak a vizsgálóbíró előtt,s egyre azt mondják,hogy jobban emlékeznek a dologra.˝A ˝Magyar Állam˝27-i számában a köz-     vádlót,vagyis Szeyffertet teszi felelőssé a kialakult zűrzavarért.Egymás-  nak ellentmondó vallomások.A tanúk úgy vallanak mintha könyvből olvas- ták volna.A vizsgálati jegyzőkönyvbe felvett vallomásokat,tagadásba ve-  szik.De hogy megfejeljék a dolgokat,Vámosi Julcsát az anyja hamistanú-   zás miatt jelentettebe a törvényszéken.Eötvös kapva-kapott rajta és kérte hogy Julcsát helyezzék vád alá és tartóztassák le.Hasonló módszert alkal- mazott Eötvös Matejjel szemben.Érezték hogy szorul a hurok.Ezért minden elképzelhetőt megtettek hogy a tanúkat megfélemlítsék.Ráadásul a ˝Pes- ti Hírlap˝július 20-i számában kiderül hogy Eötvösék a megvesztegetéstől sem riadtak vissza.Persze talált rá mentséget.˝Elismerem,hogy a mi tábo- runkban is vesztegetnek,de a mieink csak arra vesztegetik meg a tanukat, hogy vallják be az igazat.˝Na már most,ha valaki az igazat vallja,miért szükséges a vesztegetés?A ˝másik táborban˝ki és kiket vesztegetett meg azt nem tudták bizonyítani.Olyan cikkek jelentek meg,hogy a terhelő tanúk Német-és Oroszországból 40ezer ft.-ot kaptak.Sokan megkérdője- lezték Eötvösék állításait.Kínjukban már nem tudtak mit kitalálni.Mikszáth aki eléggé éleslátású volt,tudósításai nyomán a ˝Pesti Hírlap˝kétkedve   fogadta a ˝Nemzet˝-nek a védők által sugalmazott megállapításait.Július  10-én ˝Az erkölcs nevében˝című vezércikkében ezt írja:˝...vagy pedig hinni kell a sajtóban fel,felmerülő,s a védőügyvédek által nyíltan formulá-  zott feltevésben,hogy Nyíregyházán vagy másutt tanukészítő szövetkezet van?Hogy hol van,s kikből állanak,megmondani senki sem tudja.Mi annál kevésbé tudjuk.Levegőben függő vád az is,mint a többi száz és a többi e-  zer.˝Eötvös szerint Andrikovics vendéglőjében készítették fel a tanúkat.  És az eszlári bíró Farkas Gábor készítette fel őket.Az ő fejéből pattantak ki az ötletek.Mikszáth a ˝Pesti Hírlap˝július 22-i számában meg is írja nem hiszi hogy Farkas Gábor ilyet tett volna,viszont a 25 nap alatt Eötvö-  sék vádja csak fogy.Világos,egyenes feleletű ember.Eötvösnek is a sze-    mébe mondta 21-én hogy senki sem tudja rábizonyítani és lelkiismerete-  sen járt el.Ennek az egyszerű embernek nagy volt az érdeme abban,hogy  főleg a felmentő ítélet után nem volt zavargás a környéken a zsidók ellen. Míg másutt igen.A legmagasabb helyről a királytól kapott elismerést.1884 február 8-án koronás ezüst érdemkereszttel tüntette ki.Még az˝Egyenlő-  ség˝is elismerte 1884 február 10-i írásában hogy a tiszaeszlári bíró arra  használta fel befolyását hogy a hazaérkezett zsidókat bántódás ne érje. És hogy a községben helyre álljon a zavargók által okozott béke.Csak Eöt- vös nem tudott Farkasnak megbocsájtani. 

folyt.köv.







 










Megtekintések száma: 354 | Hozzáadta: Berci | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]