A végtárgyalás első két hete lezajlott úgy hogy a védelem elérte volna a   célját.Bármivel is próbálkoztak felsültek.Kornisst nem sikerült megfélem- líteni.A közvéleményt sem tudták félre vezetni.Tisza ezért nem tehetett mást,minthogy a védelem kezére játszott,mert mindenképpen felmentő í-  téletet akart.A támadásokat Szeyffertnek kellett állnia,állta is.Nem volt     mellékes a közhangulat sem.Az első szakasz lezárultával,mely június 30- ig  tartott,felekezeti izgatás vádjával a budapesti ügyészség vádat emelt Istóczy Győző ellen.Megjelentette a˝12 Röpirat˝-ot és ˝Az elzsidósodott Magyarország˝-ot,melyekben kiakarta kergetni őket.Azonban a budapesti törvényszék tíz a kettő ellenében nem találta bűnösnek és felmentette.A védő Vadnay Andor feltette a kérdést hogy a lap-mármint az ˝Egyenlőség˝miért nem indít sajtópert.Ellehet képzelni hogy Tisza hogy kilehetett akadva a felmentő ítélet hallatán.Mivel Tiszának szüksége volt a pénzre,ezért mindenképpen arra kellett törekednie hogy az ítéletek felmentéssel végződjenek. De az eseményeket Tisza nem tartóztathatta fel és az első tíz nap eseményei sem igazolták a vádlottak ártatlanságát.A sajtó úgy látta hogy a vádlottak bűnösségét vagy ártatlanságát nem sikerült egyértelműen bizonyítani,és csak nagy zűrzavart tapasztaltak a tárgyalás folyamán.A kormánypárti sajtó a vádlottak védelmére kelt.A harmadik héten a védelem a tiszalöki kínvallatásokkal hozakodott elő.Ezzel is csúfos kudarcot vallottak.A sajtó légből kapottnak tartotta a kínzásokat,˝gyalázatos ügyvédi legendának,és alaptalannak.Emiatt az ˝Egynlőség˝-nek is támadt sajtója.Back Ignác volt rabbi az ˝Ungarische  Izraelitat˝című lapban támadta meg Herman Ottót midőn az elégtételt kért tőle.Az újság szerint megállapítást nyert Vogel,Klein és Grósz ellent-   mondó és zavaros vallomásából a tortúra.De ezt nem tudták bizonyítani.   A külföldi sajtó mindjárt lecsapott.Különösen a francia és az angol.A˝Ti-    mes˝azzal vádolta Magyarországot hogy 300 évvel marad el korától.A     cikk részletesen foglakozott az eljárás során elkövetett visszaélésekkel,   kínzásokkal.A magyar sajtó egy része visszautasította a vádakat és rága-  lomnak minősítette a leírtakat.A kormány nem reagált a vádakra és rágal- makra mert pénzre volt szüksége.Eötvös és Szeyffert a végtárgyaláson kezdettől fogva olyan magatartást tanúsított,hogy tartani lehetett a bot-     ránytól.Különösen Eötvös személye ellen nyilvánult meg ellenszenv és a     felháborodás a végsőkig fokozódott,a dadai csőszhöz a csonkafüzesi hulla nemi vonatkozásaira a legszemérmetlenebb kérdéseket intézte.De nem    kevésbé volt felháborító az,amikor a tiszaeszlári református lelkészhez és  tanítótól azt kérdezte hogy látták-e meztelenül valaha Esztert,s végez- tek -e méréseket életében a koponyáján?A négy hete tartó tárgyaláson   fordultak elő kellemetlen és felháborító esetek. De volt egy kínos incidens igaz a tárgyaló termen kívül.Ez július 19-én történt.Szeyffert indítványoz- ta hogy Ónody Gézát tanúként idézzék be,és hallgassák ki arra nézve,i-     gaz-e hogy a csonkafüzesi hulla felboncolása előtt azt hangoztatta,hogy a  hulla, egy feslett életű nő hullája?Eötvös az indítványt magáévá tette,s     megtoldotta azzal,hogy Szabolcsi Miksát hallgassák ki tanúként.Egyébként maga kérte,de mikor megidézték nem mert megjelenni.A törvényszék el-  utasította úgy Szeyffertnek,mint Eötvösnek az indítványát.Ónody is a hall- gatóság soraiban ült.Midőn a főügyészhelyettes előterjesztette indítvá-     nyát.Ónody nagyon megharagudott rá és elhagyta a termet.Megvárta a  szünetet.Oda ment Szeyfferthez ki Ambrózy alügyész társaságában sétált. Ónody maga mellé vette gróf Hadik Barkóczy Emilt és Lónyai Sándort,kér- dőre vonva Szeyffertet kemény szavak kíséretében.Szeyffert ezeket a leghatározottabban visszautasította.Elégtételt követelt Ónody és izgalmá- ban a pálcát megsuhintotta Szeyffert orra előtt.Halálsápadt lett és azt mondta,hogy kész felvilágosítást adni,de me az utcán.Felmentek Szeyffer szobájába hol kijelentette,hogy nem szokott gazemberekkel párbajozni,de kész Szeyfferttel kiállani.Aztán azt mondta Hadiknak és Lónyainak hogy˝ hagyjuk itt ezt a gazembert!˝Majd távoztak.Természetesen az eset kide-  rült és Eötvös szólásra emelkedett.Megdöbbenten értesült arról,hogy az i-  gazságszolgáltatás egyik közege:a közvádló ellen,merényletet kíséreltek  meg.Követelte hogy a merénylőt haladéktalanul büntessék meg.Ameny-   nyibem ez nem történik meg a védelem a maga hivatalos eljárásait rög- tön felfüggeszti és magasabb helyen fog keresi orvoslást.Korniss azonban nem ijedt meg.Kijelentette,hogy ő a tárgyalóteremben úgy a védelemnek, mint a közvádlónak szabadságát megőrizni tartozik,s azt fenn is fogja tar- tani.ami azonban a tárgyalótermen kívül történik,az a hatáskörén kívül e- sik,a közigazgatási és rendőri hatóságokra tartozik.Fel kérte Szeyffertet  mondja el mi történt.Szeyffert kérte hogy csak másnap mondhassa el,s  utasítást kérjen arra nézve hogy otthagyja-e a tárgyalást?Eötvös azt tanácsolta neki hogy maradjon.Tiszának már nagyon elege lett a perből,   mert már ötödik hete tartja izgalomba az országot és a külföldet.A külföl- di sajtó ázsiai viszonyokat emlegetett.Az ország pénzügyileg siralmas állapotban volt.Szüksége lett volna már pénzre.Alig várta hogy vége legyen.Ezért kiadta az utasítást Kozmának hogy a tárgyalást be kell fejez- ni,és Szeyffertnek maradnia kell.Graffl főispán Tisza utasítására levelet írt Szeyffernek,melynek lényege hogy aki a bíróságot,a vádlottakat,vagy védőket megfélemlíti minden kivétel nélkül ártalmatlanná fogja tenni.A levelet bemutatta Kozmának,aki intézkedett a közvádló védelméről.A ˝Nemzet˝-ben másnap megjelenő hír szerint,ha újabb támadás érné,a-    zonnal hagyja el a végtárgyalást és utazzon a fővárosban,és felhatalmaz- ta,hogy a fogházőri személyzet a fegyverét is használhassa biztonsága védelmére.Azt is írták hogy egészsége megrendült és ezért kénytelen lesz felmentését kérni.Ezekből nem lett semmi.Egészsége helyre állt.Viszont Ónodyt hatóság elleni erőszak miatt feljelentették.Azonban a nyíregyházi törvényszék 1884 február 9-én 227/884.Bf.számú határozatában az el-   járást megszüntette bűncselekmény hiányában.Megállapították hogy Szeyfferttel szemben nem történt hatóság elleni erőszak,mert hivatalos működésben nem volt.Ónody cselekményében azonban ott volt a rágalma- zás és becsületsértés ismérvei. De Szeyffert nem tett feljelentést.1884   április 1-én a budapesti kir.ítélőtábla olyként módosította a megszüntető határozatot,hogy a közcsendelleni kihágás bűncselekményének ismérvei fennforognak ezért az iratokat visszaküldték Nyíregyházára,egyebekben a kir.ítélőtábla is megállapította hogy nem hivatalos minőségében érte a támadás.Így nem áll fenn a hatóság elleni erőszak.A sajtó ráharapott az ügyre,és a legtöbb napilap a közvádlót tette felelőssé.Az egésznek az ér-  dekessége az,hogy nem Szeyffert,hanem a védelem,Eötvösék kértek elég- tételt.A˝Budapesti Hírlap˝˝A becsület˝vezércikkében bírálták Eötvöst,  Szeyffertet és az igazságszolgáltatást július 21-i számában. A bizonyítási  eljárás július 24-én befejezést nyert,és a perbeszédekre került sor.Mivel  Scharf Móricot fiatal kora ellenére nem eskette meg a törvényszék,ezzel az ügy sorsa el is dőlt.S mintegy varázsütésre a sajtó nagy részének ma-  gatartasa egyszeriben meg változott.Nem bírálták,hibáztatták többé Szeyffertet és Eötvöst,hanem egymást túl licitálva írtak róluk és a tárgya-lásról.A kormány sajtója kezdetektől fogva rituális gyilkosságról cikke-    zett,amely hamis beállítás ellen a végtárgyalás elején Korniss tiltakozott  és erélyesen utasította vissza a vádbeszédet Szeyffert részéről.Szeyffert Ede július 27-én mondta el vádbeszédét,ami védő beszéd lett,és indítvá-  nyozta a vádlottak felmentését.A vádbeszédben az ügyész nem ejtett a vádat,vagyis nem zárta ki a lehetőségét annak hogy a vádlottak ölték meg.A magyar és német nyelvű lapok,melyek Szeyffertet kárhoztatták,   most már a felmentő ítéletben reménykedtek és dicsérték ténykedését.     A vádbeszédet Solymosiné védőügyvédje Szalay Károly pótolta.A rákö-   vetkező napokon került sor a védőbeszédekre.Először Funták,utána Fri-   edmann,majd Székely és Heumann,végül Eötvös következett.A legkevés-  bé túlzó Friedmann Bernát volt,de ép olyan elfogult volt ő is mint társai.A  szenvedélyes Heumannt többször félbeszakította az elnök és rendreutasí- totta.Eötvös július 30-án mondta el öt órás védőbeszédét,mely beszédben Székely Ferenc főügyészhelyettest 99százalékban tett felelőssé a cson-   kafüzesi szemle hibáiért és mint mondta˝ ez az ember bitorolja helyét a    kir.főügyészség hivatalában.˝Az elnök rendreutasította Eötvöst.A legfur-  csább az volt,hogy Szeyffert egyszóval sem vette védelmébe Székelyt, mikor ítélet elé bocsájtotta az.ügyet.Július 31-én Szalay válaszolt a vé-   dőknek,majd Eötvös viszont válasza következett.Ezzel a tárgyalás befe- jeződött,ítéletet augusztus 3-án délelőtt 11 órakor hirdettek. Az ítélet felmentés.A vádlottak békével távozhattak.A sajtó nagy része örömmel   fogadta a felmentő ítéleteket.Nem volt elég bizonyíték a vádlottak elíté-  léséhez,Nagyon jól lehet látni hogy Tiszáék mennyire befolyásolták a tár- gyalás metetét,és hogy felmentő ítéletek szülessenek.A külföldi sajtó is tárgyalta a felmentő ítélete.Bírálva a vizsgálatot és Baryt.Ahogy szabad-  lábra kerültek,igyekeztek eltűnni Scharf Móric visszakerült az atyai olta- lom alá Budapestre,majd innen Amszterdamba került és itt folytatott gyémánt köszörűsi tevékenységet.Az ítélete Solymosiné nevében megfel- lebbezte Szalay Károly,de a Kúria helyben hagyta a felmentő ítéleteket. Így a mai napig nem lehet tudni hogy kik és miért ölték meg Esztert.        Azonban a per lezárultával Tisza Kálmán népszerűtlenné vált a reformá-   tusok körében és mikor a főgondnok választásra került a sor,Tisza helyett,Vályi János választották meg főgondnoknak.Közben a ˝Wiener Allgemeine Zeitung˝-ban megjelentettek egy Kossuthnak tulajdonított le- velet. A levél természetesen hamisítvány volt. Hisz Eötvöst nem is ismer- te Kossuth.Utólag aztán Eötvös is cáfolt,miután megjelent Kossuth cáfo-   lata.A hamisítás újabb felháborodást váltott ki a közvéleményből.Augusz- tus 7-én diadal menetben hozták fel Budapestre Móricot.A˝Hattyú˝szálló- dában szálltak meg.A hírre hogy itt van Móric,nagy tömeg verődött össze percek alatt.A rendőrség tartva a provokációtól,tüntetéstől.szét akarta oszlatni a tömeget.Ekkor elementáris erővel tört ki a düh és felháboro-     dás.A csőcselék tört,zúzott,rombol,randalírozott és verekedett.A tüntetés  elterjedt a fővárosban és egy hétig tartott,szinte valóságos ostromállapot alakult ki.Hasonló tüntetésekről,zavargásokról érkeztek hírek Pozsony-   ból,Sopronból,Hatvanból,Veszprémből.A rendőrség nem bírt a zavargók-  kal hiába tiltakozott a sajtó,még az antiszemita sajtó is elítélte a zavar-    gásokat.Verhovay Gyula egyenesen ˝haramiák bándájának˝nevezte a tüntetőket,zavargókat.Ebben azok is hibásak voltak akik Móricot nem azonnal vitték Amszterdamba,hanem csak 10-én Ausztrián keresztül. A  rendőrségnek egy heti küzdelmébe került hogy a fővárosban rend lett.De ezzel még nem nyugodtak le a kedélyek.A Dunántúlon különböző helyeken ismétlődtek meg a zavargások,zendülések.A legnagyobbra és legvéresebbre Zalaegerszegen került sor augusztus 25-én.A zendülés na- pokig tartott és átterjedt más településekre is.Mely során a csendőrség fegyverét használva a tömegbe lőtt.Zalalövőn,Csurgón,Nagykanizsán is ó- riási rablással és verekedéssel kísért tüntetések zajlottak.A csendőrség  miután leverte a lázadást végre csend és nyugalom lett úrrá.Ezzel zárult a tiszaeszlári per 1883-ban

                                                 Vége