Fiume forgalmában fontos szerepet játszott a turizmus,a tengerparti fürdők látogatása. Fiumében és a Horvátországhoz tartozó Cirkvenicában bonyolódott. Nem elhanyagolható a gyógyhatása.Mit is írnak erről az 1907-ben megjelenő ˝A Magyar birodalom ásványvizei és fürdőhelyei˝című könyvben.˝A tengeri fürdőnél a víznek sótartalama,mely 3-4% között ingadozik, továbbá a hullámzás és a sós-nedves levegő szerepelnek,mint gyógyhatányok. A tengervízében oldott sók között első helyen áll  a konyhasó,mely mellett  más chlorsók,továbbá kénsavas sók,jód-és más chlorsók,továbbá kénsavas sók,jód-és brómvegyületek is kisebb mennyiségben kimutathatók.  A hullámverés,mint mechanikai ideginger a reactio bekövetkezését gyorsítja,minek folytán erősen mozgó tengerben hűvösebb hőfok mellett is hamar fölmelegszünk.  A tengeri levegő nedvessége,egyenletesebb hőmérséke és a benne suspendált sórészecskék által különbözik a szárazföldi levegőtől. Azok az elméletek,melyek a tengeri levegő hatását természettani alapon,a levegő sűrűségéből akarják kimagyarázni,nagyon is megbízhatatlan alapon  állanak s így azokra itt ki nem terjeszkedünk. Gyakorlatilag fontos csak az a tapasztalat,hogy a tengeri és a hegyi levegő  hatása végeredményben ugyanaz,amennyiben mind a kettő javítja a vérképződést,megszilárdítja az idegrendszer működését és emeli a táplálkozást. A különbség a két ellentétes levegő hatásának módjában fekszik és Braun szerint úgy magyarázandó,hogy a tengeri levegő hatása az anyagcsere emelkedésében,a hegyi levegőé pedig az anyagcsere köny- nyebbülésében nyilvánul,amit más szavakkal úgy is kifejezhetünk,hogy a   tengeri levegő hatása erélyesebb,a hegyi levegőé kíméletesebb.                 Magyarországnak csakis Fiume mellett van egy kis csekély,alig néhány kilométerre terjedő tengerpartja,melyet délnek és nyugotnak is az oszt-    rák,északkeletnek a horvát tengerpart határol.Fiume közelében Horvát-   országban,Buccari,Portoré és főképp Cirkvenicza az ismertebb fűrdőhe-   lyek.A Quarnero öbölben,melyben a most nevezett fürdők feküsznek,nem lehet egészen oly értelemben,mint az északi tengeri,Atlanti oczeáni vagy  akár csak az adriai tengeri fürdőknél a tengeri fürdő hatásáról beszélni,    mert egyij fő tényezője ennek a hullámcsapás a guarnerói fürdőknél egé-  szen hiányzik,ellenben a sós víz hőmérsékletének hatása egész terjedel-  mében érvényre jut;azon felől a tengeri levegő,a klima befolyása szintén  hatalmas gyógyító tényezőt képez.Fiume és Cirkvenicza,mint téli tartóz-    kodási hely is ajánlható.A guarneró tengeri fürdőket jó haszonnal alkal-     mazzuk idegbántalmaknál,a légzőszervek hurutos bántalmainál,főleg a-    zonban általános gyengeségnél,görvélyességnél,vérhiánynál.A téli tartóz- kodást Cirkvenicán mindazoknak lehet ajánlani,akiknek télen is enyhébb  levegőre,kiváltképen pedig napfényre és ennek folytán a szabadban való  mozgásra van szükségük,tehát elgyengült anaemikus betegnek vagy olya- noknak,akik tüdő-és vesebajokban stb.szenvednek.˝De ahhoz hogy  a tú- rísták ne Abbáziát válasszák fejleszteni kellett. Így a vasúton kívül az in-  frastruktúrát, vendéglátó és szálláshelyeket,fürdőt,1883. november 4-én megindul az omnibusz közlekedés.1884-ben megnyílik a Városi Színház.Telefon 1892-ben ez Trieszttel volt összeköttetése. Aszfaltozott és kövezett utak. Vízöblítéses wc.  1897-ben megnyílik az Ilona fürdő. A fürdőnél  1894-ben egy magyar vállalkozó segitett, aki nagy költséggel megépítette az llona-fürdőt, pompás gőz- és kádfürdőkkel, hidegviz-gyógyintézettel. A fürdőházban tengeri vizet is használnak. A hidegvíz-gyógyintézet orvosa dr. Richtman Mór. A fürdőintézetnek van külön olcsó népfürdője is. Az 1897. évben épül melléje az uj díszes szállóház, melyben 50 lakó szobán kivül lesz hangverseny és olvasóterem, az egész a legmodernebb kényelem követelményeinek megfelelően berendezve. Különféle üzletek. 1899 november 7. a villamos közlekedés beindítása 4.41km-en. Csatornázás.Fiume csatornahálózata úgy van építve, hogy az összes ürüléket a többi szennyes folyadékokkal és esővízzel együtt felfogja és a kikötőbe viszi, amely a hajók hulladékaitól és a nagy forgalommal okvetetlenül járó egyéb piszoktól amúgy is eléggé szennyes. Fiume 35,000 lakosára, Pettenkoffer 166számítása alapján, évenként körülbelül 162,000 métermázsa, vagyis 16,200 köbméter ürülék esik, aminek átlagos értéke a benfoglalt kémiai anyagok ára szerint 3 frtot tesz személyenként, vagyis 105,000 frtot viszünk be évenként a tengerbe és még be is szennyezzük vele a kikötő vizét.Sajnos meg kell jegyezn9 hogy az egészségügyileg bizony volt lemaradás. A zsúfolt olasz mintára épített házak a fertőzések melegágya volt.  Mondhatjuk azt hogy más orszá- gokban se volt akkoriban jobb a helyzet. Turisztikai szempontból se volt mindegy. Behurcoltak betegségeket pl. a trachomát. Nem volt fásítás. A szemetet a temető mögé szállították ahonnan a szél mindenfele vitte. A kórháza hiányos felszereltségű volt. A modern pavilon rendszerű kórházra vágytak az ott lakók és amely modernül van felszerelve. A negatívumok ellenére is vonzó volt ide jönni. Sokféle kulturális program volt.1885-ben megalakult a Fiumei Turista Egylet. Színházi előadások, dalos verseny,kongresszusok.karnevál. Virágzott az egyesületi élet. Nem elha-   nyagolható a sportélet az Fiumei Atlétikai Klub. Mozi,térzene. Hitéletileg tizenegy templomba mehettek a hívők. A kirándulók száma folyamatosan emelkedett.Többféle újság is kapható volt. 1910-re a lakosság száma 35  ezer fő volt.Hiába volt távolt,de sokak számára mégis közel. Akkoriban a város és a kormányzatok is megtettek mindent annak érdekeben hogy mi- nél vonzóbbá tegyék és ne az osztrák vagy olasz üdülőket,gyógyhelyeket látogassák.Kétség kívül szép eredmények mutathatók ki,amit sajnos a ki- törő első világháború megakasztott és mely várost hazánktól elszakította az 1918-ban bekövetkezett összeomlás.

                                                 VÉGE