Csütörtök, 2017-12-14, 7:45 PM
Nyitólap » 2013 » Február » 14 » Fiume történet a kezdetektől 1918-ig II.Rész.
6:37 PM
Fiume történet a kezdetektől 1918-ig II.Rész.

Fiume magyar kormányzat alatt.

Kilenc ízben tartott sikertelen értekezlet és emlékiratok szerkesztése után 1869. december 18-án a horvát küldöttek kiléptek a bizottságból, átadván ultimátumukat, kijelentvén egyébiránt azt a kivánatukat, hogy ha ultimátumukat nem fogadják el, akkor napoltassék el az országos bizottság alkalmas időre, Fiumét pedig igazgassa egyelőre a központi kormány, de Fiume vármegyét azonnal adják át az autonom horvát-szlavon kormánynak.A magyar és a fiumei küldöttek ellenben megegyezésre jutván, jelentésüket beterjesztették a magyar ország gyülésnek. A képviselőház 1870. március 15-én tárgyalta a jelentést és meghatalmazta a minisztériumot, hogy a mig a függő kérdések véglegesen megoldatnak, állítson föl a kormány provizóriumot, a kir. biztosság megszüntetésével nevezzen ki Fiume és kerülete igazgatására kormányzót, Fiume vármegyét pedig adja át a horvát 88autonom kormánynak s végül gondoskodjék a kereskedelmi és tengerészeti ügyek ellátásáról.                                              

Magyar minisztertanács megállapodása.

A magyar minisztertanács 1870. július 20-án tárgyalta a provizórium szervezését s következőkben állapodott meg:

1. Az egész magyar-horvát tengerparton a tengerészeti ügyek intézésére és Fiume város és kerületének kormányzására mindenekelőtt egy kormányzó nevezendő ki, a ki az egész magyar-horvát tengermelléken a tengerészeti kormányzatot vezeti s a ki a Fiuméban szervezendő kir. tengerészeti hatóság elnöke lesz. E fontos állásra a minisztertanács ifj. gróf Zichy József orsz. képviselőt hozza javaslatba.

2. A törvénykezési ügyekre nézve egy első és egy fölebbviteli biróság lesz felállítandó, melyektől végvonalban a fölebbezés részint a pesti kir. kúriához, részint a zágrábi hétszemélyes táblához intéztetnék.

3. Vallás- és közoktatás tekintetében Fiume város és kerülete a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter és a pesti közös országgyülés alatt fog állani; kivételt képez az a gimnázium, mely Fiuméban eddig horvát és fiumei alapból állott fenn.

4. A kormányzó mellé azon ügyek ellátására, melyek a tengerészeti hatóság körébe nem tartoznak, a következő személyzet fog szükségeltetni: 1 osztálytanácsos, 1 elnöki titkár, 1 titkár és 1 fogalmazó. A szükséges segédszemélyzet és a szolgák létszáma a kormányzó előterjesztésére utólagosan lesz megállapítva.Az első-folyamodású és fellebbviteli bíróság szervezésére vonatkozó tervezet az ipar- és kereskedelmi és az igazságügyi miniszter urak által fog külön előterjesztetni.

5. A kormányzó járandósága tekintettel arra, hogy a consulok és idegen hatalmak képviselői irányában reprezentálnia kellend, 5000 frt évi fizetésben, ugyanannyi évi pótlékban és szabad lakásban állapíttatik meg. A hivatalnok- és szolgaszemélyzet járandóságai a minisztérium illető rangfokozatának fognak megfelelni.

6. A provizórium szervezéséhez s a rossz karban levő fiumei kormányzói lak átalakításához és fölszereléséhez szükséges 30,000 forintnyi költségnek póthitel által leendő fedezhetése végett az országgyüléstől felhatalmazás lesz kérendő.                                                                            A belügyminiszter bízzák meg azzal, hogy ezen megállapodásokat egy ő felségéhez intézendő előterjesztésbe foglalja. A belügyminiszter egyszersmind kérje meg ő felségét, hogy Fiume vármegye a horvát-szlavon autonom kormányzat alá visszabocsáttassék, mely célból a fölterjesztéshez egy megfelelő kézirati tervezetet is mellékeljen. Megbizatik továbbá a belügyminiszter, hogy Cseh Ede kir. biztos működésének megszüntetése, nyugalmi állományba visszahelyeztetése s kir. biztosi minőségében teljesített buzgalmának elismerése mellett a Szent-István-rend lovagkeresztjével leendő földiszíttetése iránt, valamint ifj. gróf Zichy Józsefnek kormányzóvá leendő kineveztetésére nézve a szükséges előterjesztéseket készítse el.                                                        A minisztertanács ezenkívül szükségesnek tartja, hogy a még Fiuméban elhelyezett, úgynevezett fiumemegyei gyülés a székhelynek a megye területére leendő áthelyezésével Fiuméból eltávolíttassék s igy a kormányzói és megyei hatóságoknak ez egy városban való működéséből okvetlen keletkezendő surlódásoknak idejekorán eleje vétessék. A minisztertanács határozatait fölterjesztették a királynak és végre 1870 július 29-én megérkezett a királyi leirat mely Fiuméban megszüntette a kir. 89biztosságot és elrendelte a provizóriumot. Ugyanaz nap Bedekovich Kálmán horvát-szlavon miniszterhez intézett leiratában a király elrendelte Fiumevármegyének Horvát-Szlavonország autonom kormányzata alá való visszabocsátását. Julius 29-én megtörtént Cseh Ede fölmentése és ifj. gr Zichy Józsefnek fiumei és magyar-horvát tengerparti kormányzóvá kinevezése.Fiume kormányzatát, mint provizóriumot, királyi jóváhagyással következőleg szabályozták:Kormányzó.A kormányzó, a kit a király a minisztérium előterjesztésére és a miniszterelnök ellenjegyzése mellett nevez ki, "fiumei és magyar-horvát tengerparti királyi kormányzó" címet visel, a magyar-horvát tengermelléken a tengerészeti kormányzat vezetője. A kormányzó a magyar minisztérium közvetítője, élén áll Fiume város és kerülete közigazgatásának, ily minőségben vezeti a fiumei községi képviseleti és országgyűlési választásokat, jogában áll, sőt különös esetekben kötelessége is a közgyűlésben elnökölni.Fiuméban egy első folyamodású és egy fölebbviteli bíróság állíttatik föl, melyek hatásköre kiterjed tengerészeti ügyekben az egész magyar-horvát tengerpartra, ellenben váltó- és kereskedelmi, valamint polgári és büntető ügyekben csupán Fiumera. Harmad folyamodású és legfőbb törvényszék a tengerészeti, a kereskedelmi és váltó ügyekben a pesti m. kir. kuria, a polgári és büntető ügyekben egyelőre a zágrábi hétszemélyes tábla. A m. kir. kúriánál egy horvát és fiumei tag alkalmaztatik mint biró, hasonlóképen egy fiumei tag a horvát-szlavon hétszemélyes táblánál.A közoktatás a magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter hatásköre alá kerül, kivéve a horvát alapból fenntartott fiumei horvát gimnáziumot. És ezzel  végre magyar kormányzat alá került Fiume és környéke.                  Ezzel párhuzamosan megindul a város és a kikötő fejlődése. Fiuméban igyekeztek megszilárdítani a magyar jelenlétet. 1879-ben emléktáblát helyeztek el hűségükről és ragaszkodásukról a magyar kormányzat iránt.1881. április 20-án Fiume közönsége ismét feliratot intézett a magyar országgyűléshez, melyben felpanaszolja, hogy a provizórium tizenkettedik évében még mindig létezik Fiumemegye s annak hatósága Fiume falai között székel. Épp oly sértő a városra nézve, hogy a horvát gimnáziumot még mindig tűrni kénytelen a város falai között. Kijelentvén azt, hogy Fiume magyar város, kéri újra az országgyülést, cikkelyezze be külön törvénybe Fiuménak közvetlen Magyarországhoz tartozóságát s utasítsa a kormányt, hogy véglegesen rendezze Fiume kormányzati és törvénykezési viszonyait. A képviselőház 1881. május 14-én kimondta, hogy Fiuménak Magyarországhoz tartozóságát nem kell újra külön törvényben kimondani, mert azt az 1807: IV. t.c., valamint az 1868: XXX. t.c. világosan elismeri; de utasította a kormányt oly javaslat kidolgozására, mely a magyar közjog alapján megszüntesse Fiuméban a kivételes és ideiglenes állapotokat. Mindjárt a fiumei kérvény után a horvát-szlavon országgyűlés, a mint az előzményekből előre látni lehetett, fölemelte szavát ellene. Zsivkovics osztályfőnök, a horvát országos kormány képviselője merészen kijelentette, hogy Fiume-vármegye székhelyét és a horvát gimnáziumot a horvát kormány és országgyülés beleegyezése nélkül nem lehet Fiuméból eltávolítani; a fiumei kérdést Horvátország hozzájárulása nélkül nem lehet megoldani. A megyei hatóság és a horvát gimnázium áthelyezése csakugyan a horvát-szlavon országgyülés külön határozatai, illetőleg az általa alkotott törvény alapján csak később következett be. Ez álláspontot nem támadta meg az akkori magyar kormány, hanem újra fölvette az egyezségi tárgyalásokat, melyek sikertelenségéről eleve meg lehetett győződve. 1882. március 24-én a magyar képviselőház ismét 91regnikoláris bizottságot küldött ki, melynek tagjai Éber Nándor, Falk Miksa, Vizsolyi Gusztáv voltak; ezekhez a főrendiház gr. Cziráky Jánost választotta. Horvátország Miskatovics, Mihalovics, Spevec és Vojnics képviselőket választotta küldöttül, Fiume részéről pedig Ciotta János podesta,Thierry Frigyes, dr. Gelletich Miklós és Terci városi képviselők kaptak megbizást.A regnikoláris bizottság összeülését 1883-ra, a húsvéti időre halasztották; de akkor Tisza Kálmán miniszterelnök a hozzá intézett kérdésre kijelentette, hogy a magyar küldöttség a nyári szünet alatt fogja tanulmányozni a kérdést. Mielőtt azonban a tárgyalást megindíthatták volna, közbejött az 1883-iki augusztusi zágrábi zavargás, a magyar címer meggyalázása, a felbujtott horvát falvak zendülése, melyet katonai erővel kellett elfojtani. Pejacsevich bán lemondott s Ramberg lovassági tábornokot küldték ki királyi biztosul; de már november hóban Khuen-Héderváry gróf lett a bán, a ki nagy eréllyel fogott békéltető küldetéséhez. A heves közjogi harc, a magyarellenes ellenzék féktelenkedése éppen nem volt volna alkalmas a fiumei kérdés békés tárgyalására. De a fiumeiek felpanaszolt sérelmei közül kettő mégis orvosoltatott idő múltával. A horvát megyei hatóságot még 1885-ben, a horvát-szlavon közigazgatás új szervezésekor áttették Ogulinba, az új Modrus-Fiume megye székhelyére. - 1894-ben eldőlt a horvát gimnázium sorsa is, a horvát-szlavon országgyülés az ellenzék heves tiltakozása ellenére elhatározta, hogy Susákban új gimnáziumi épületet emel s oda helyezi át az intézetet. Ez 1895-ben történt meg. A horvát túlzók Fiuméban többször megkísérelték hogy Magyarország ellen tüntetést szervezzenek; de nemcsak Fiume lakosságának zöme, hanem a higgadtabb és a Magyarországgal való jó viszony 92 ápolását szükségesnek ismerő horvát elemek is idején elnyomtak minden izgága kísérletet, mint 1891-ben, a király látogatása alkalmával.A király 1891-ben ismét látogatást tett a városban és csak ismételni tudta azokat a szavakat melyet 1875-ben gr. Szápáry Gézának adott válaszában a lakosság hazafias magatartását elismerte. Ez a hazafias érzület Magyarország ezredéves ünnepei alkalmával is kitünt. Fiume méltó részt vett az ünnepben, az országos kiállítás megnyitása napján, a hálaadó istentisztelet alkalmával fellobogózták és kivilágították a várost, a hatóság a Giardino Pubblicoban fényes népünnepet rendezett, a városi képviselőtestület díszgyülése lelkes tüntetés volt Magyarország mellett, valamint a Budapesten egybegyült magyarság is rokonszenves tüntetéssel fogadta Fiume bandériumát, mely 1896. június 8-én a koronát kisérő díszmenetben Fiume zászlajával hódolt a magyar királynak. Emlékkővel is megörökítik ezt a nagy eseményt. Ugyanez év őszén lemondott a kormányzóságról gróf Batthyány Lajos, a kit a gróf Szapáry Gézát követő gróf Zichy Ágost utódjául 1891-ben neveztek ki, s a ki Fiuméban nagy népszerűségnek örvendett. Tizenkettedik volt a kormányzók sorában, a kik következők voltak: Majláth József (1779-1783), gróf Almássy Pál (1783-1788), gróf Szápáry János Péter (1788-1791), Pászthory Sándor (1791-1801), Klobusitzky József (1801-1809), Ürményi Ferencz (1823-1837), Nemeskéri Kiss Pál (1837-1878), gróf Erdődy János (1848), gróf Zichy József (1870-1872), gróf Szápáry Géza (1872-1883), gróf Zichy Ágost (1883-1892), gróf Batthyány Lajos (1892-1896). Országgyülési képviselőjéül a város 1896. október 31-én az 1896-1901-iki országgyülésre gróf Batthyány Tivadart választotta meg egyhangulag, a ki már a megelőző öt évi ciklusban is egyhangulag megválasztott orsz. képviselője volt Fiuménak. Ugyanez év végén, mindjárt gróf Batthány Lajos kormányzó lemondása után, mondott le a polgármesterségről Ciottà János, a ki mint polgármester két évtizeden át vezette a város ügyeit, s ezt megelőzőleg is mint a város orsz. képviselője, a regnikoláris bizottságok tagja, hazafias működésével, a város érdekeinek előmozdításával közbecsülést és közszeretetet érdemelt ki. 1897. februárban a képviselőtestület polgármesterré Ciotta helyébe dr.Maylender Mihályt, s a képviselőtestület elnökeivé ismét dr. Gelletich Miklóst és Mohorich Emődöt választotta.A XIX.sz. második felétől éli virágkorát a város. A gazdasági élet felpezsdül. Meg indul a hajóépítés, biztosítótársaságok alakulnak.A vitorlásokat egyre inkább a gőzhajók váltják fel. Megszervezik a tengeri igazgatást,a tengerészeti hatóság felállításával. Bővítik a kikötőt. Megépítik a Baross- mólót.Nagyon fontos szerepet játszott az 1873-ban átadott Budapest-Fiume vasútvonal. Baross Gábor kereskedelmi államtitkárnak ebben fontos és elévülhetetlen szerepe volt hogy a várost fejlesztették.Ipari üzemek jelennek meg,köztük az 1881-ben átadott átadott rizshántoló és 1882-ben a kőolajfinomító. Nagy gondot okozott a kormánynak az 1870-es években a hajójáratok biztosítása,mert ezidőben változott Németország gazdaságpolitikája meg a védvámot támogatta, és emiatt szükségessé vált egy független útirány a termékek elszállítására, Nyugat-Európa főbb  piacaira.A rendszeres hajójáratok indításához pénzre volt szükség,amiben a kormányzat hiányt szenvedett.Ráadásul Fiume a világkereskedelemben nem volt közismert. Külföldi hajóvállalatok között sem közismert a kikötő.Időbe telt míg beindultak lassan a dolgok. 1877-ben jön létre az első megállapodás a magyar kormány és a Gynn-féle hajótársaság között.Ennek értelmében a vállalat kötelezettséget vállalt arra,hogy Liverpoolból havonként egy Fiuméba menő járatot rendez be,amelyért részére 30000 korona államsegélyt kapott.A Ház pénzügyi bizottsága is támogatta hogy Fiume fejlesztessék és ne Triesztből kapjuk a gyarmat és egyéb árukat.A Fiuméból kiinduló magyar hajójáratok az 1878.évi költségvetésben nem szerepel.mivel azt a pénzt máshonnan akarták előteremteni.Az Osztrák.Magyar Lloyd gőzhajózási vállalat szerződésének megújjítása folyamatban volt.Ennek eredményeként a Lloyddal kötött ha- józási és postaszerződésről szóló törvényjavaslatba felvették hogy a Lloyd tartozik évenként 18 járatot indítani és ezért 5 korona segélyt kapot volna.De mivel ezt aránytalannak tartották elvetették a javaslatot.Főleg a Liverpooli járatról volt szó. De ezt nem tartották elégségesnek, mivel több nyugati városba is szerettek volna megjelenni mivel ez volt a gazdasági realitás.1877-től kezdve nagyobb összegeket szavaztak meg az angliai hajójáratok fejlesztésére ,fenntartására és nem utolsó sorban a nyugati piacéra. Mivel a magyar búza és liszt a minősége miatt könnyen eladható volt,legalábbis addig, míg az olcsó amerikai búza be nem tört az európai piacra ami lenyomta az árakat. Fontos volt hogy a nyugat felé induló járatokat egy társaságba tömörítsék és ezért 1881 dec.-21én létrehozták Budapest székhellyel az Adria magyar részvénytársaságot,amelyet állam segélyen támogattak.És az első szerződést 1882.XIII.-ik tc.-kel jött létre. Keleti viszonylatokkal való összeköttetést  a Magyar Lloyd gőzhajózási társaság látta el.Rendezni kellett a parthajózást is mivel reménytelen helyzetben volt. A kormánynak a hajó tulajdonosokkal.Az első ilyen akció ebben a részben 1884-ben indult meg,amikor a Schwarz Lipót zágrábi vállalkozó által fenntartott Fiume-Velencei járatokra nézve szerződés jött létre a kormány és vállakozó között.Vele egyidőben a szomszédos partok felé fordult a kormány figyelme.Aminek végső eredmánye az lett hogy 1888-ban megállapodás jött létre a kormány és a hajó tulajdonosok között.A kormány ugyanis,hogy  rendes hajóösszeköttetést biztosítson Fiume és a dalmát kikötők között,továbbá,hogy Fiume helyi kereskedelmét kiterjesszék az osztrák kikötőkre is,amelyek fekvésüknél fogva a fiumei piacra van utalva,szerződést kötöttek Sverljuga és Társa hajóscéggel a metcovichi,raguzai,pólai és vegliai hajójáratokra.Szerződést kötött továbbá a kormány a Krajác és Társa-féle zenggi hajóvállalat- tal,amellyel biztosította Fiumenak a magyar tengermellék összes főbb kikötőivel való összeköttetést,valamint gondoskodás történt a közbeeső forgalom kiszolgálásáról és ezen felül átvette a vállalat a fiume-zengg-zá- rai hajójárat ellátását,amelyekről addig az Osztrák-Magyar-Llyod gondos- kodott. Egy jelentőség teljes időszak következett azzal hogy Baross Gábor mint kereskedelmi miniszter átvette 1889 március 15-én a tengerészeti ügyeket.Mert eddig a földművelés-ipar-és kereskedelmi miniszter hatás- körébe tartozott. Az 1889.XVIII.tc.-el az újonnan szervezett kereskede- lemügyi m.kir.minisztérium alá került. Még meg kell említeni hogy beindul a fiume-anconai hajójárat,amit a kormány a Schwarcz Lipót-féle vállalat- tal biztosított.Az ő érája alatt indul el igazából a kikötő építése,kikötőibe-  rendezés és vasúti összeköttetés részben megteremtődőt és részben pedig,sikeresen elindulhatott. Persze maradtak elintézetlen dolgok is.A Llyod vállalat súlyos válsága,a partmenti hajózás rendezetlensége.mely tárgyakban csak szerény kisérletezgetések indultak el,kevés hatékony- sággal.Baross Gábor kereskedelmi miniszter azzal a nagy és korszakos jelentőségű kérdéssel foglakozott,hogy mi módon volnának a magyar kereskedelmi tengerészetberendezésének és fejlődésképessé tételének előfeltételei megteremthetők.különös aktualitást adott a kérdésnek az hogy az Osztrák-Magyar Lloyd gőzhajózási társáság,mely az 1888:XXI.tc- be iktatott szerződés értelmében jelentős évi segélyben részesült a magyar állam részéről,súlyos pénzügyi válságba került és azt szerették volna ha a segélyt megemelik.Barossék ezt visszautasították.A kormány és a társaság között megindultak a tárgyalások és felvetették,hogy a szerződés hátralevő részét a felbontják a Lloyd-dal, és kizárólag Ausztriával lépne szerződéses kapcsolatba.Baross ezt a helyzetet arra használta fel,hogy-megállapodott a Lloyd-dal a szerződés felbontásáról-a kelet felé irányuló érdekeinket biztosítsa anélkül,hogy ezért pénzben kife- jezésre jutó ellenszolgáltatást kellene nyújtania.Az osztrák és a magyar kormány hosszas tárgyalások után megegyeztek abban,hogy a két ország azon hajózási irányok rendszeres kihasználásáról gondoskodjék,mely irányukban gazdasági érdekeinek túlnyomó része fekszik,amihez képest Magyarországnak a nyugat felé irányuló hajózási összeköttetések,Auszt-  riának pedig a kelet felé irányuló összeköttetéseknek saját költségén való fenntartásáról kell gondoskodnia,mert Magyarország közgazdaságának és főleg kivitelének érdekei túlnyomóan a nyugat felé irányuló hajózási összeköttetések fenntartását teszik elkerülhetetlenül szükségessé,míg Ausztria közgazdaságának és kivitelének érdekei első sorban a keleten és az Indiai-óceán által határolt országokban vannak.Mind két állam kötelezi saját vállalatát,hogy saját érdekei kiszolgálásának sérelme nélkül a lehetőséghez képest szolgálja a másik állam érdekeit is,ezen a módon a két állam közgazdasági érdekei szerencsésen egyeztethetők össze,amely mind a két államot képesíti arra,hogy pénzügyeinek túlságos igénybevéte- le nélkül saját tengerészetének fejlődését ápolhassa.Ez a törekvés meg-   valósulást nyert abban az egyezményben,amelyet a magyar és osztrák kereskedelemügyi miniszterek kötöttek 1891.február 21-én. Az egyezmény előtt február 13-án kötötték meg az Osztrák-Magyar Lloyd-     dal fennállott és az 1888.XXI.tc-el beiktatott hajózási és postaszerződés megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot mutattak be az országgyűlés-    nek. Az 1891:XXIX.tc-el a jóváhagyott egyezmény szerint a két kormány megegyezett abban,hogy az Osztrák-Magyar Lloyddal fennálló szereződé- ses viszonyt felbontják. Az osztrák kormánnyal kötött egyezmény egyrészről elkerülhetetlenné tette,hogy az Adriával új szerződést kössenek,másrészt a Lloyd szerződés megszűnte következtében felszaba- dult 816400 arany korona azon helyzetbe hozta a magyar kormányt,hogy az eddiginél sokkal kiterjedtebb mértékben gondoskodhatott a magyar tengerészeti érdekek s az ezzel kapcsolatos kiviteli,illetve behozatali érdekek biztosításáról anélkül,hogy abból az állam pénzügyeire nézve nagyobb megterhelés származott volna.Az Adriával kötött szerződés az 1891:XXX.tc-el vált törvénnyé. Baross Gábor figyelme egyidejűleg a part- hajózás felé fordult,melyet életre kellett kelteni. Nagy volt a lemaradás. Ezért a miniszter egyesítette a parti hajóvállalkozásokat,amivel megalakult a Magyar-Horvát tengeri gőzhajózási részvénytársaság. Melynek alaptőkéje két millió korona volt. Üzemét az 1891 május 2-án    kötött szerződés értelmében 1892 január 1-én kezdte meg. A szerződést 10 évre kötötték meg s a társaság részére az első 5 évben évi 210000 korona,a második öt évben 220000 korona államsegélyt biztosítottak. A fiume-anconai és a fiume-velencei rendes hajózási összeköttetés fejlesztése sem kerülte el a Baross a vasminiszter figyelmét,aki a Schwarcz Lipót-féle vállalattal új szerződést kötött 1891-ben. A Lloyd,a-  melynek közössége megszünt mint kizárólag osztrák társaság az egyezményben foglalt rendelkezések szerint bonyolította le keletre irányuló tengeri forgalmunkat,amely szolgálatáért a magyar áruk után tényleg lerótt szuezi csatornai illeték visszatérítésében részesült a magyar kormány részéről. A magyar Adria nyugati viszonylatokban ellen-szolgáltatás nélkül szolgálta ki Ausztria külkereskedelmét.Ilyen formán   megépült az az alap,amelyen a rendszeres hajózási köttetések fejlesztése elérhető.Hátra volt még egy fontos hajózási kérdés,nevezetesen a szabadhajózás ügyének megfontolása.Ezzel a kérdéssel1880-óta Franciaország és Olaszország felkarolt és Ausztria is behatóbban kezdett foglalkozni,Magyarországon is napirendre került.A magyar kormány tisz-  tában volt vele, hogy földrajzi és gazdasági helyzetünknél fogva,nem fejthet ki olyan hatást a világtengerészetre,mégis törvényt hoztak a tengeri szabadhajózást űző magyar kereskedelmi hajóknak állami segélyben és kedvezményekben való részesítéséről. Az erre vonatkozó 1893:XXII.tc. az évi segély maximumát tíz éven át 200000 koronában állapította meg. Az volt a célja a törvénynek hogy a tengeri ipart új életre keltsék a fiumei és partvidéki lakosságot visszatereljék a hajózáshoz,a -   mely a vitorláshajók visszafejlődésével más iparágakban helyezkedett el. És megadják a lehetőséget alkalmi járatok indítására olyan viszonylatok- ban melyek még nem fejlődtek ki.A törvény hatása már 1893-ban jelentkezett,amikor fiumei vállalkozók megalapították az Orient Magyar  Szabadhajózási rt-t.Később megalakult Fiuméban a Magyar -Horvát Sza-  badhajózási rt.Az 1897.év hozott ismét újítást a magyar tengeri kereske- delem számára.Mivel a fiumei vasút túl volt terhelve,továbbá hogy az or- szág keleti részét közelebb hozzák a tengerhez,ezért az al-duna- galat út- irány mutatkozott kívánatosnak. Miután a kormány és a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. között szerződés állt fenn a dunai forgalom lebo-     nyolítása tárgyában,szükséges volt hogy  csatlakozó összeköttetés legy-   gyen a tenger felé Galaton át.Ebből ki indulva és támaszkodva a szabad-   hajózási törvényben biztosított előnyökre,megalapították Budapesten a     Magyar Keleti Tengerhajózári Részvénytársaságot,amely Galatból indítot- ta járatait.Még ugyanezen éveben Magyarország és Ausztria megújította  jelentősebb módosítások nélkül a hajózási területek felosztását és a két    ország gazdasági érdekeinek kölcsönös kiszolgálása tárgyában.A szerző-  dést tíz évre kötötték.1898 év jelentősebb eseménye a Fiumei Nyilvános   Raktárvállalat Rt.megalakulása,melyre az összes kikötői és vasúti raktá-   rak kezelését bízták olyformán,hogy az a kereskedelmi miniszternek az     egész raktári üzlet,mind a kezelés,mind a díjszabás tekintetében legmesz- szebb menő befolyást biztosította.





Megtekintések száma: 328 | Hozzáadta: Berci | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]