Nyitólap » 2012 » Január » 9 » Pécs a reformkorban
8:10 PM Pécs a reformkorban |
Nagy Szulejmán szultán földi paradicsomnak nevezte.Vahot Imre a Pesti Divatlapban így ír:˝Ezen város fekvése igen kies és bájoló.˝Garay János ezt írja a városról 1846-ban:˝Magát a várost mint valamely kotlós tyúk csipegő számos csibéit,a Mecsek begye rejtegeti szárnyai alatt.˝Pécs hátterét az enyhén emelkedő szőlőskertek és a Mecsek erdős ormai adják.Éghajlata délies.A város szerencsés fekvésének köszönhetően minden földi termesztvény de főleg a különbféle gyümölcsök és szőlők adják.Az 1800-as évek elején megromlott állapotban ugyan,de álltak még a belvárost övező falak.melyek 1845-ben már romok,ahogyan azt Vahot Imre látta.A kerített városba négy kapu vezetett-amelyek a védfalak széthordása után is megőrizték régi nevüket-;a nyugati oldalán a Szigeti-,a délin a Siklósi-,a keletin a Budai-,az északin pedig a Hegyi-kapu vagy Vas-kapu.Az 1820-as években már nem léteznek a városi tanács a század első évtizedeiben építőanyagnak elárvereztette őket,tornyocskáikkal egyetemben.A legnagyobb forgalom a Budai-kapun bonyolódik.A Regélő így festi le 1842-ben a Budai-kapu előtt feltáruló képet:˝Jobbra az uton először a vámház van,s véle majd egy irányban egy légház(vagyis akasztófa),s egészen fenn egy kápolna.Csodálatos különösen állnak ezen épületek egymás ellenében.˝A Budai-kapu a Nagy utca-ma Kossuth Lajos utca-és a Felsőmalom utca kereszteződésében állt, a főváros felől érkező a Kakas-domb-ma Havihegy-lejtőjére települt Budai külváros zegzugos szűk utcácskáinak aprócska házait látja,jobbra fent a XII.század elején épült,gótikus stílusban épített hagymakupolás Minden- szentek templomát,még feljebb a dombtetőn az 1690.évi pestisjárvány emlékére épített zömök tornyú Havihegyi kápolnát.Melynek anyagát a fo- gadalmat tevő polgárság hordta össze.Legmagasabban a Mecsek erdősze- gélyén a Tettye tér,Szathmáry György püspök 1521-ben épített,rene- szánsz ízlésű pompás nyári palotájának romjai.A patkó alakú.egyemeletes épületet a törökök derviskolostornak használták,innen kapta a nevét-a tekke szóból-a domb.˝E kellemes terasse,mint valamely gyepágy,a Mecsek oldalába vágva,egyike a legszebb tájnak,s a tanulók mulató he- lye˝-írta Garay János a Társalkodóban 1837-ben-.A házak csinosak és tiszták,sok jeles épülettel ékes.A laza építésű belváros házai jobbára kő- ből vagy téglából épült,melyek kényelmesek és egészségesek.Hozzá nagy kert,tágas udvar istálló és kocsiszín csatlakozik.A főbb utcákon egyemeletes és földszintes házak váltakoznak.A vármegyeháza,a város- háza,a líceum,a gimnázium és a papnevelde kétemeletesek,a polgárházak között vannak háromszintesek is.A külvárosban levő házak alacsonyak,vá- lyogból készültek és zsup-vagy nádfedelesek.A náddal fedett házak építé- sét 1780-ban betiltották tűzveszély miatt.Az utcák jó része kővel burkolt, de még 1845-ben kiépített gyalogjárda alig akadt.A város világításáról 1844-ben történik gondoskodás.A belváros nagy része 1845-től olajjal van kivilágítva.A Honderű Vidéki futár rovata azt írtja 1845-ben:´kár a- ban,hogy nem légszesszel,mert kőszenünk igen alkalmas légszesz készíté- sére.˝Ivóvíz bőven jut a lakosságnak.A város határában több mint száz forrás fakad,de elsősorban a tettyeinek a vizét vezetik be vascsöveken a nyilvános szökő-és magánkutakba.Valamint több nagy ciszternába.De más források is vannak melyek ellátják˝a Főtisztelendő Kanonok Urak˝házait, a szemináriumot és a Püspöki Palotát.A Piac tér,Főtér -ma Széchenyi tér-a legfontosabb elem a városnak.Fő épülete a dzsámi.A lebontott minaret he- lyén hegyes sisakú,zömök torony emelkedik.A templomot árkádos folyosó köti össze a tér nyugati oldalának jelentős részét kitöltő,kétemeletes cisz- tercita rendházzal,amely 1848-ig gimnázium is egyben.A tér közepén szö- kőkút,mellette a Szentháromságnak szentelt képszobor emelkedik,az 1710-1714.évi pestisjárvány emlékére.A Piac alsó végén,a Fő utca sar- kán áll a kétemeletes városháza,földszintjén boltokkal.Az Óposta-ma Per- czel-utcai oldalán van a városi mészárszék bejárata.A Piac tér keleti falát az 1839-ben épült színház és az 1845-ben már működő Nádor szálló al- kotja,több egy és két emeletes épületekkel egyetemben.Innen vezet az út a Mecsekre,a terep fokozatos emelkedését követve,s az egykori Hegyi-ka- pu mellett áll Pécs egyik legjelentősebb barokk épülete a kétemeletes Papnevelde.Ezen kapun belül van egy dombon a Vármegye háza.A polgár- város központja a Piac tér,melybe tizenkét utca fut egybe sugár szerűen.A Társalkodó tudósítója 1834 júniusában gyümölccsel borítva látja a piacot, és megjegyzi:´az itt pirosló tömérdek cseresznye,s eperről ítélve,Pécs tá- jának valódi gyümölcs-kanaánnak kell lennie.Megjegyezvén hogy Fényes Elek által írt Magyarország geográphia szótárában írja 1851-ben.:˝Neme- sebb almafaj eddigelé 61 találtatik,jóllehet a meszes föld nem igen kedvez neki:körte 66,baraczk 35 (az itteni őszi baraczkok különösen szépek), szilva 26,cseresznye és meggy 13 faj.˝A Piac tér keleti falát alkotja az 1839-ben épült színház és az 1845-től már működő Nádor szálló.A Piac térről az északi város fallal párhuzamosan rövid utca vezet át az egyházi központhoz a Püspökvárba.Déli és keleti falai a 19.sz.elejére eltűntek.Így jól láthatóvá vált a frissen parkosított téren levő Szent István által alapí- tott székesegyház,melyet 1805 és 1827 között épít újjá Pollack Mihály romantikus-gótikus stílusban.A betemetett sáncárkok helyén sétahelyet a- lakítanak ki a helyőrség parancsnokának tervei szerint,s a püspök alapít- ványt tett,melynek kamatából egy kertészt tartja˝példás tisztaságban és örök virágzásban˝a közparkot. A város lakói 1780-ig egyházi fennhatóság alatt állt.Ezt évben megkapja a szabad királyi városi rangot,és ezzel kikerül a püspök fennhatósága alól. A város első bírója nemes Blasovits András.1848-tól polgármestere van. Az állami intézmények közül a legfontosabb a Kir.Tartományi Biztosság, melynek hatásköre kiterjed Baranyán kívül Somogy,Tolna és Bács me- gyékre is.Van még a Kir.Sóhivatal.Feladata,hogy a Mohácsról beszállított évi 60000 mázsa sót Baranyában és Somogyban elosszák.A katonaállítás és-nyilvántartással a CS.Kir.Hadi Biztosság,a Cs.Kir.Hadi Pénztár és a Cs. Királyi Verbung és Evidenciát tartó Kormány.A közlekedés üggyel a ˝Cs.Kir.Pósta tisztség˝mely három útvonalon bonyolítja le a személy-és árúforgalmat.˝Az első és legfőbb a Bécsi,a melly minden héten kétszer ér- kezik,a második az Eszéki,a melly szinte kétszer érkezvén meg minden héten,a Török Birodalomnak határjaival való levelezést elősegéli:a harma- dik hetenként szinte kétszer,Hazánk fő Városából közli a tudósításokat.˝ Írja a Tudományos Gyűjtemény 1823-ban.A városban található postakocsi állomás is a Barátok utcájának a végén a Szigeti-kapu előtt.Az utazók és mulatni vágyók számára található még 7 vendégfogadó és 7 kávéház is.A postakocsi állomás mellett áll a Magyar Korona szálló egyemeletes barokk épülete,nagy kőkeretes kapujával.Itt kap szállást 1814-ben Richard Bright angol orvos és geológus. Szobája szép,tágas,boltíves.A Sziget.kapu közelében található a városfalon kívül a Csillag fogadó. A belvárosban a Fő utcai Hattyú a legjobb vendégfogadó,a Magyar Király,a Hétválasztó és az Aranyhajó mellett,míg a Nádor szálló el nem készül.A közbátorság fenn tartására megszervezik a polgárőrséget.Melynek céhbeli kézművesek a tagjai.Hét csapatra oszlik.Ebből három magyar,kettő német, és színtén kettő bosnyák.Első sorban Bencze kapitány csapata tesz ki magáért.Né- melyik csoport szedettvedett és rendetlen,és nevetséget keltenek a lakos- ság körében.Mindegyik csapatnak más más formaruhája volt. A lakosság létszáma lassan emelkedett.1800-ban 8000,1830.ban 12500, 1848.ban 15387 lakosa volt Pécsnek.A kézművesek,kereskedők,tisztvise- lők,papok és tanítók 1200 főt tesznek ki.Az összlakosság 13százalékát. Nemes kevés van,mivel keveset tartózkodnak a városban,inkább csak mulatni,vagy más ügyek intézése miatt tartózkodnak itt.Vannak még nap- számosok vagyis parasztok is.A kézművesek száma az 1820-as évek ele- jén 842 főt tesz ki.Mely az 1848-as összeíráskor 1739 kisiparost talál. Ebből 624 a mester,809 a legény és 306 az inas,akik összesen 37 iparág- ban dolgoznak.Híresek a paplan és tarisznyakészítők,a pokrócgyártók,a vászonkészítő takácsok és kékfestők.A kézművesek jobbára a Tettye-pa- tak völgyében,a városfalon kívül telepedtek le.A budai külváros lakossá- gának nagy részét ők teszik ki.De a víz mellé húzódva itt találjuk a molná- rokat,tímárokat,szűcsöket és kordovánosokat is.A 19.század elején a Fel- sőmalom utcában földszintes és egyemeletes házakat találunk,csaknem kivétel nélkül iparosok tulajdonában vannak.A tágas udvarokat műhelyek foglalják el.A Tettye mentén létesülnek az első manufaktúrák.A legrégibb a puskapormalom-még a török időkből-,és Klimó püspök által a XVIII.sz végén alapított papírmalom.1823-ban már 22 manufaktúra van a Tettye mentén.Van egy olajütő és 16 lisztes malma melyeket 29 kerék tart moz- gásban.A manufaktúrák száma az 1840-es években megszaporodik,van sörfőzde,likőrgyár,szivargyár,gazdasági gépeket készítő üzem,gyufagyár és papírgyára mely évente 1600 mázsa rongyból készít papírost.Gőzüze- mű.Az 1844-ben alapított cukorgyár az első éveben 19000 mázsa nyers répát dolgoz fel,tulajdonosa egyre több földet vesz bérbe,hogy maga ter- melje meg üzemének nyersanyagát.Ez évben kezdi meg működését a vas- gyár is.A vasat Gömörből hozzák,mivel a szénvagyon ott már kimerült,de a Mecsekben még bőven van.A gömör-baranyai vashámor társaság 20 esz- tendőre jogot nyer a várostól,hogy évi 100 forintért a maga hasznára any- nyi kőszenet ásasson,amennyit csak fel tud használni.A kereskedők örül- tek hogy ˝hogy nem lesz többé szükségük Gréczből hozatni vasat˝-írta a Honderű tudósítója.A szénbányásat indítja el a pécsi ipar gyorsabb fejlő- dését.Kezdetleges módszerekkel,maguk a polgárok ásnak szölleikben. 1840-ben már 21 polgárnak van bányája,rajtuk kívül az uradalmak ásat- nak Vasason és Szabolcson.A kitermelt szén mennyisége ebben az évben megközelíti a 100ezer mázsát.A szállítási nehézségek miatt szinte minden szenet helyben használnak fel a gyárak,gőzgépek hajtására és légszesz- gyártásra,a kisiparosok meg műhelyeikben.A széntüzelés lehetővé teszi, hogy a rézművesek,szegkovácsok és harangöntők is készítsenek mező- gazdasági eszközöket.A város felvirágzásának lehetőségét rejtik a Me- csekben található ásványkincsek. Azonban mégis meg akad az ipar a szá- zad közepe táján.A selyemtenyésztő társulat,melynek 20000 eperfája van kénytelen bérbeadni kertjét,házát és gépét,mert a pécsiek nem akarták megkedvelni a selyembogár tenyésztését.A gyapjúszövetet gyártó ügyes és gazdag posztósok sorra mennek tönkre,mivel nem bírták a külfölddel felvenni a versenyt.1844-ben csak a ferencesek készítettek gyárilag any- nyí posztót,ami a szükségleteiket kielégítette.A bányászat és az ipar csak a század második felében kezd el ismét fejlődni.A kereskedelem korai ki- bontakozásához nagyban hozzájárul a három országos főút.1823-ban 18 kereskedője van a városnak,rajtuk kívül 10 sóáruló és egy -lottéria-szedő -,1845-ben már 34 kalmárt,29 kereskedőt és 7 húsárust írtak össze.Mivel öt óra járásnyira van Pécs és Mohács,az áruszállítás eléri az évi 300000 mázsát.A Zágrábba,Sopronba,Szegedre irányuló forgalomban bor,répacu- kor,vasáruk,selyem-vászon-és gyapjúkelmék a fő cikkek.Évenként négy országos vásárt tartottak,minden szerdán és szombaton pedig hetipiacot. A marhavásár színtere a Budai-kapu közelében-ma Irányi Dániel tér-,a sertés vásár a Szigeti-kapu mellett lévő ispotály környéke,míg a búzapiac a székesegyház előtti nagy füves mező-ma Szent István tér-szélén húzódó Alsó Sétatéren van.Bright a déli országrész fővárosának tekinti Pécset,s kereskedelméről szólva elsősorban marha-és sertés vásárait emeli ki.A nagy vonzáskörzetű piaci központok sorában Pécs mindjárt Pest-Buda u- tán következik.A 40-es években már a legélénkebb forgalmú város.A Bal- kánon összevásárolt s a Mecsek tölgyeseinek makkjából fölhízlalt sertés- kondákat leginkább szerb és bosnyák kereskedők hajtották Bécs piacaira. Az üzletek főként a Nagy utca és a Piac tér épületeinek földszintjét foglal- ják el.Fényes Elek szerint,Pécset csak Pest-Buda,Pozsony és Temesvár e- lőzi meg.Az üzletek a pestieket utánozzák mind külsőleg,mind feliratait te- kintve.Ez írja a Társalkodó 1834-ben:¨...ajtaikban-tán Auslag(kirakat)he- lyett-a kalmár-nők álldogálnak piperés főkötőikben.¨Az üzletek harsány díszítéssel és hangzatos cégérekkel invitálja a vásárlókat.A Honderű tudó- sítója szóvá is teszi e szokások túlzásait 1845-ben.˝A boltok napról nap- ra szaporodnak nálunk.Napokban egy újdonúj nyittatott meg e czím alatt: >>Az arany vasmatskához<<;íme az élet csak kineveti a philosophiát, melly azt tanítja,hogy>>vaskarika fából<<képtelenség;hát mi most ez a >>vas matska aranyból<<?Az első könyvkereskedés 1837-ben nyílik meg,ezt követi a második 1843.ban.Könyvnyomdája már 1772 óta van a városnak.Az Életképek dícséri a könyvnyomdát és Reichard könyvkeres- kedését.Éttermeket a nagyobb fogadók földszintjén vannak.1840-ben a vendéglőkben általában havi 5 forintért lehetett kapni napi négy tál ételt. (Egy sütni való malac ára akkor 12 pengőkrajcár,a jó bor akója pedig 3-4 forint.)A Nádor szálló megnyitásával az árak is emelkednek.A lakosság fő jövedelem forrása a bortermelés.A belvárosi polgárok és külváros kézmű- vesek vagyonának nagy részét a szőlő teszi ki.Vagy mellékfoglakozásként művelik,vagy napszámosokkal műveltetik meg.A falusias Sziget-külváros a szőlőmunkások negyede.;ők gondozzák a tőkéket.Mintegy kétezer gyü- mölcsös és szőlőskert borította be akkoriban a Mecsek déli oldalát,föl egé- szen az erdőhatárig.A földművelés,valamint a rét-és legelőgazdálkdás Pé- csett jelentéktelen a szőlő-és gyümölcstermesztéshez képest.A napsütötte déli domboldalakon mintegy 1900 kat.hold szőlő,főleg a Makár-hegy,a Me- szes,a Donátus és az Arany-hegy környékén,s évente mintegy 100000 akó bort szűrnek le belőle.Nagyobb részük fehér,a vörös fajták gyengébb minőségűek.A legnevezetesebb fajták és minőségűek a Tudományos Gyűj- temény szerint az úgynevezett Fosóka,a fehér és fekete Tökös,a Tihonyi,a Róka-farkú,a fekete Kadarka és a fehér s a veres Dinka.A szőlők közti kertekben minden hazai gyümölcs megterem,de még a füge és olajbogyó is.Ízük kiváló és édességük miatt híresek.A pécsi polgár,bármilyen foglal- kozást is űzzön,ragaszkodik kertjéhez.A tehetősebbek legkedvesebb szó- rakozása,kikocsikázni szőlőjébe.Szüret idején szinte kiürül a város.Pécs oktatási és kultúrális szerepe is jelentékeny.A Fő utcai püspöki líceumban a 40-es években több mint 300 diák tanul.Jogot és bölcseletet is tanítanak benne.Nagy Lajos király által 1367.ben alapított egyetemének a jógutód- jának tartja magát.A ciszterciták Piac téren lévő gimnáziuma 400 növen- déket oktat és nevel.Ezen kívül van rajziskolája,tanító képezdéje,zeneis- kolája,leánynevelő intézete,a Szeminárumban pedig évente 50-60 papnö- vendék készül lelkipásztori hivatásra.A megyei és város tisztviselőkön,a papokon,tanáron,tanítókon kívül az orvosok növelik az értelmiségiek szá- mát.Van két ispotálya.Az egyik a˝ könyörgő barátoké˝,a másik a városé. Három patikájában készítik az ˝Orvosi-szerek˝-et.Az írgalmasok ispotá- ja a Piac tér déli öblözetében 1796 óta működik a kolostorban.A városi szegények ispotálya a Szigeti-kapu közelében lévő egyemeletes épület, közvetlenül a Nepomuki Szent János kápolnája mellett.Ez a polgári kórház nyomorúságos állapotban van,mint az írgalmasoké.Melynek terme tiszta és rendes,bár Bright 1814-ben különösnek találja,hogy szellőztetés helyett tömjénfüsttel igyekeznek a romlott levegőt frissíteni. A lakosság szórakozó helye az úri és polgári kaszinók.Mind kettőnek saját háza van,mely szép nagy,melyben vendéglő és bálterem is van.Inkább té- len látogatják mintsem nyáron,mikor is üres.Nyáron a borházaikban van- nak szívesen.A kaszinók olvasótermein kívül a 16000 kötetes püspöki könyvtár is rendelkezésre áll a lakosságnak.Társadalmi élet úgyszólván nincs,mivel a nemesség és a polgárság nem érintkezik egymással.A csalá- dok is ritkán látogatnak el egymáshoz.Bright úgy látta,hogy a pécsi társa- dalom nagyon zárkózott.Csak az előkelőbbek szoktak esténként kisebb társaságban időnként együtt lenni.De ez később oldódik,miután 1839.ben a városban közösen alapítják meg a nemesek és polgárok a pécsi Nemzeti Kaszinót.Melynek olvasótermében a reformkor ott van valamennyi folyói- rata az Athenaeumtól a Tudományos Gyűjteményig.A nemzet szellem és művelődés jegyében a kaszinó lelkesen támogatja a színészetet.Feltűnően élénk Pécs zenei élete;mindenekelőtt a székesegyház ének-és zenekará- nak jóvoltából,de gyakoriak a házi hangversenyek is.A társas élet zárt, családias jellegű;színtere télen a bídermeier bútorzatú,kényelmes,de puri- tán polgári otthon,nyáron és ősszel pedig a diófás,mandulás szőlőskert. A színház megjelenése hoz némi mozgalmasságot a városba.1805-től kezdve majd minden éveben vendégszerepel egy-egy német társulat,ma- gyar színészeket először 1818-ban tapsolnak meg.1822.ben Déryné arat hatalmas sikert. A színészek jó ideig a Fő utcai Hattyú,vagy a Kis téri(Jókai tér)Fehér Ele- fánt nagytermében játszanak,míg 1839-ben a mai bírósági épület telkén, részvénytársasági alapon föl nem épül az állandó kőszínház.Kicsibe a pes- ti nemzeti színházhoz hasonlít.22 páholya,170 zártszéke,és nagy erkélye van.Ettől kezdve magyar és német társulatok felváltva játszanak benne, elsősorban dalműveket adnak elő,a 40-es években a legkedveltebb opera Bellini Normája.1846-tól kezdve német színészek már igen ritkán jelen- nek meg.Az Életképek pesti levelezője büszkén jeleni,hogy Pécs˝Pest u- tán a két magyar hazában a legjobb szín-és daltársaságot bírja.˝Havi és Szabó társulata Szigligetivel kezdi ekkor előadásai sorát,a Zsidót,a Rabot, és a Szökött katonát mutatják be,de telt házat az első opera az Ezred lá- nya csinál.Időnként mutatványosok is fellépnek a színházba,1846 őszén például˝az első magyar Hercules´hívja ki birkózásra a közönséget,fele- melt helyárak mellett.A kihívást egy vashámori gépész fogadja el,de a karzat nagy fájdalmára,a küzdelem fél percig sem tart,Herkules földre te- remti ellenfelét.Nagy sikert aratott Liszt Ferenc 1846 október 25-i hang- versenye.A hangverseny után Majláth György főispán fényes estélyt adott tiszteletére,mely alkalomból a ˝polgári őrhadak hangászkara˝igen jeles éji zenével köszöntötte a művészt.A színház épülete ellen viszont sok volt a kifogás.Először is nem fűtik-még a színésznők öltöző szobáját sem-,más- részt igen rosszul van világítva.A páholyok fölött sok az üres gyertyatartó, a csillár lámpáiból pedig az alatta ülők ruhájára csepeg a repceolaj.Emel- lett a nézők kutyákat is bevisznek az előadásra,s ezek terhére vannak a közönségnek.Déryné szerint a publikum műértő,szeret színházba járni.A pécsi hölgyek énekléssel és tánccal töltik idejüket,mivel nagyon szeretnek táncolni.A táncmulatság a ˝főegyház˝előtti téren zajlik,ahol hetente két- szer katonazenekar játszik.A nemzeti kaszinóban nyaranta minden héten bált tartanak,a legfényesebb táncmulatságok színhelye azonban a Hattyú fogadó díszterme,de az Elefántos-ház és a Felsőmalom utcai Tímár-házban lévő Magócser mulató is a város kedvelt szórakozó helyei közé tartozik.A legnagyobb nyári hőségben is szenvedélyesen táncolnak,annyira kedvelik. A tánchelyek közé tartoznak a nyilvános kertek is,Pécs Tivolia,a Tarr-kert. A hazai és külföldi látogató egyaránt elragadtatással szól Pécs szépségé- ről,gazdagságáról,kedvességéről.Adolf Grünholt Eldorádónak nevezi a vá- rost és környékét.A Társalkodó így búcsúzik a várostól.˝Te nyájas táj, melly Pécset kebeledben rejted,te vidám város,mely e vidéket annyira szépíted,te szíves nép,mely azt eleveníted,éreztessétek minden más ide- gennel is e meglepő örömérzelmeket,mellyeket bennem olly nagy mérték- ben gerjesztétek.˝ |
|
Összes hozzászólás: 1 | ||
| ||