Péntek, 2024-03-29, 5:22 AM
Nyitólap » 2012 » Január » 25 » Rab Ráby
8:19 PM
Rab Ráby

Manapság is vannak akik nemzeti hősként tisztelik,de remélem egyre kevesebben.Ma is van tér elnevezve róla Szentendrén,˝házán´(nem tudni hogy élt-e ott)emléktábla.Budapesten a III.kerületben utca őrzi a nevét.De ez nem köszönhető másnak,mint magának Jókainak.Az emberek az idők folyamán azonosultak vele.A kutatások kiderítették azt,hogy ahogy Jókai beállítja Ráby Mátyást,semmi nem igaz belőle.A regény alapján készült filmet vették  alapul.illetve 1945 után teljesen hamis és valótlan képet alkottak róla.Ami a tény,hogy 1752 szeptember 21-én született Pozsonyban.Áll önéletírásában.De valójában Királyfalván, Pozsony megyében.Már itt gond van.Nevét úgy írja hogy Mathias Raby de Mura et Raba.Ráadásul mikor kihallgatják tegezik.Nemest nem tegeztek.Nemesi előnevet pedig nem adtak soha folyókról,az adománybirtok központjául szolgáló településről.Tehát nem volt nemes.Leírása szerint korán árvaságra jutott,de fogalma sincs arról ki volt a gyámja.Ami nehezen hihető hogy valaki elfelejtse.Előkelő intézetben nevelkedett Bécsben,de 12 éves visszatért szülőföldjére hogy elvégezze a gimnáziumot.Egyedül semmiképp.Sehol egy ember aki segítette volna.Ez sem igaz.Az sem fedi a valóságot hogy 12-18 év között már a jogot tanulmányozta.Ami hiteles Önéletírásában az az,hogy Majtényi Károly,a hétszemélyes tábla bírájánál kezdett joggyakornokoskodni,fizetés nélkül.Csak néha csurrant-cseppent valami.Még neki kellett fizetni a főnökeinek.Nem igaz az Életrajzi Lexikon azon állítása hogy a bécsi Magyar Kancellárián kezdte,és II.József nevezte volna ki.Részt vett abban a dikasztériumban mely a Szentendrei eseteket vizsgálta.Úgy érezte hogy megnyílt a világ előtte.Vagyis denunciás,spicli  lett.Hamis feljelentéseket íratott mással,és a fiktív feljelentések alapján ő vette fel a pénzt,ami nem is őt illette meg.Aztán papírt és íróeszközöket lopott.Ezek után elbocsájtották.A kamarai tisztségre örökös alkalmatlanságát mondják ki,   és letartóztatják.Majd elhagyja Pozsonyt.Közben a tanúvallomási jegyző-  könyveket Nyitra megye,átküldte Pest megye kérésére 1786-ban.A nyit-  rai tisztikar gyűlölte Rábyt.1782-83 között számos esetben meglopja Sá-  gon szállásadóját Melczer Istvánt.Többször járt Nyitrában és más északi   megyékben hogy követeléseit behajtsa.Egy ügylete miatt másfél évtizedes per keletkezett báró Bülow Erzsébettel,(egy kapitány özvegyével),illetve  örököseivel.Ságra egzisztenciális okokból települt.Aztán Galgócra került,   itt megismerkedet egy elhunyt kőműves mester özvegyével Koncsek An-   nával. A szerencse rámosolydott,mivel itt volt a nagy lehetőség,hogy meg- kaparintsa az elhunyt kőművesmester 6 ezer forintos ingó vagyonát.Sza-   bónál ruhát csináltatott kivirult mit a rózsa.Még ekhós szekeret is csinálta- tott.De ezt a vagyont a vágújhelyi uradalom,Erdődy-féle hitbizomány pre-  fektusa-a mezőváros elöljáróságának kérelmére-zár alá helyezte.Mivel úgyítélték meg,hogy az asszony könnyelmű és rendezetlen életet él.Míg ő  táncolt és mulatott a mesteremberekkel a gyerekei az utcán kóboroltak.     De az özvegy valahogy mégis módot talált hogy a kamatokat felvegye.S ekkor jön Ráby Mátyás.Aki saját nevében bead agy kérelmet az uralkodó- hoz mely szerint a Galgóc melletti Ságon találkozott az özveggyel.Figyel-   meztette az asszonyt,hogy ne bízzon a házigazdájában,s az asszony fela-   jánlotta hogy költözzön hozzá.Galgócra.Az ajánlatot elfogadta Ráby.S ezu- tán kezdődött el a játszma.Ráby az özvegy nevében panaszt tett a prefek-  tus ellen,hogy az ki akarja forgatni őt és három árváját.Ügyvédi segítsé-    get kért,melyet meg is kapott.Mi jellemző Rábyra? Az hogy jogilag félmű-  velt.Mert úgy gondolja,ha a megye elakarja fogni és őrizetbe venni(1783) akkor ő azt megakadályozhatja,vagyis nem engedelmeskedik.A beadvá-    nyaihoz felszerelkezik,tucatnyi mellékletet csatol hogy ezzel bizonyítsa részigazságait.A dokumentumokat nem eredetiben,vagy hiteles másolat-    ban csatolja,hanem átírja azokat.

       A szentendrei tevékenysége és szökése

Mikor már Nyitrában forró lett a talaj a lába alatt,át tette működésének      színhelyét Szentendrére 1784-ben és megindítja a harcot.Szorgalmasan    gyűjtögeti  a városi vezetésből kiesett és a magisztrátus és más érdekcso- portok vádpontjait.Zugügyvédi tevékenységet is folytat.Mivel már nem rendelkezik hivatalos papírokkal és pénze se nagyon van,a kérelmezőkkel  veteti meg az írószereket és papírt is.Az első feljelentését 1784 május 8- án tesz meg II.József császárhoz.Olyat állít hogy a városnak 60 ezer fo-    rintos évi bevétele van,sarcolják a szegényeket.Meg hogy a Mária Terézia  által tett alapítvány kamatait nem kapják meg a szegények. Szentendre lakosságának jó része szegény volt.Ezért nem is lehetett 60 ezer forint bevétele. Az éves bevétel épp hogy meghaladta a 40 ezret.A kiadás is 40  ezer fölötti,Alig 60 forint ha marad.A 40 ezerről mélyen hallgat a denunci-  ánsunk.Természetesen vannak hírforrásai aki tájékoztatják.Molczer Ká-    roly seborvos.Azt állítva hogy 1779 január elején megfenyegette a veze-   tőket hogy jelenteni fogja a feltárt visszaéléseket.Ennek jutalmául Czvet-  kovics Pált a magisztrátus elbocsájtotta.Nem arról van szó hogy nem tör-  téntek szabálytalanságok,visszaélések,de rengeteg volt a koholmány és a  hamis állítás.Ráby ezeket csűrte csavarta.Így sikerült sok embert maga mellé állítani és megtéveszteni.Kiló számra gyártotta a beadványokat és    beadványaihoz mindig oda írja hogy menlevelet kér.Embereket vádol meg és sürgeti hogy végre történjen intézkedés.Fő ellensége a szintén denun-   ciás Földváry Károly jegyző.Arra építi a vádját ellene hogy sok ezer adó-   zót megnyomorítanak.Miközben ő is pénzt kért azoktól akik az hitték hogy nekik segít.A másik célpontja Majtényi László óbudai uradalmi prefektus akit még az első feljelentésében igazságszerető embernek tart.Földváry   Sándor jegyző maga is okmányhamisító. A helytartótanács utasította a Pest megyét hogy a denunciációkat vizsgálják ki,amiket hozzá illetve II.Józsefhez lett beküldve és haladéktalanul tegyenek jelentést;miért  nem hajtották végre az ügy befejezésére vonatkozó előírásokat.Ráby is felelősségre vonta Pest megyét.A Pest megyei közgyűlés 1785 március     19-i ülésén rendkívül határozottan visszautasította Ráby rágalmait.Nem jelent meg egyszer sem az úriszék előtt,bebizonyosodott előttük hogy Rá-  by nem a visszaélések megszüntetésére törekszik,hanem hamisan és szemtelenül vádaskodik.Bemocskolja a megyét a császár előtt.Különösen veszélyesnek tartják a közrendre.Két kérése van a megyének:hogy ment-  sék fel a vizsgálat folytatása alól,és a másik,hogy engedélyezzék Ráby el-  len a vizsgálatot.A megye feliratából az tűnik ki,hogy betelt a pohár,és megelégelték Ráby ténykedését.Rájöttek és felismerték azt,hogy nem a hibákat akarja kijavítani,hanem karrierjét akarja építeni,kihasználva a fennálló feszültséget.És úgy ír mint aki jóba van a kalapos királlyal.A rá-    galmazásaival és vádaskodásaival-amit a megyei és uradalmi tisztek ellen szórt-a méltó büntetés helyett a királyi biztos kezébe került a szentend- rei igazgatási visszaélések,hibák kivizsgálása.Ez viszont még jobban fel-   bátorította Rábyt és elkezdett tábort gyűjteni maga mellé.Nagy hiba volt hogy a megye meghátrált.Erre várt Ráby.Míg a biztos kijelölésére vártak,  Ráby elkezdett intézkedni.Egyre inkább hangoztatta és terjesztette hogy ő milyen fontos ember.Ezt erősítette környezetében.önbizalma egyre foko-   zódott.A mezőváros vezetése sem nézte azonban tétlenül Ráby ténykedé-  seit. A királyi biztos kinevezése késett,mivel 1785-ben vezetik be hazánk- ban a kerületi főispáni rendszert,s mivel a tisztviselők legjava lemondott ezért újakat kellett választani.Természetesen a mi Mátyásunk nem pihen a babérjain,hanem szorgalmasan írja a feljelentéseket,meséket.Aztán végre december 5-én kinevezik Balogh Pétert mint az egyik referens bírót.Ráby  kezdi elveszíteni ítélőképességét.Kétszer is kéri a katonai-helytartótaná-  csi vizsgálatot.Ahogy írja a kérelmeket,melyek már folyóvá duzzadtak,      egyre inkább felbátorodik másfél évi sikerei láttán hogy sikerült akaratát  keresztül vinnie.A valós hibákat kihasználva,a szentedrei vezetést és az izbégieket egymásra uszította. Vállalva azt hogy segíti az izbégieket- mint a császár bizalmasa-Szentendre ellen.Sokat kell fizetniük,elnyomják őket, és mint eddig,ezután is külön falu legyen Szentedrétől.Miután Mátyásunk-  nak egyre inkább nő az étvágya,egyre jobban nagyítja,túlozza a helyzetet. Az ügyfelei beadányait nem csak megfogalmazza,de cselekvésre is ösz-     tönzi őket.Teljesen jogtalanul és illetéktelenül beleavatkozik a hatóságok  munkájába.Ilyen előzmények után kezd hozzá munkájához Balogh Péter,   aki képzett és tapasztalt jogász.A tényleges munkát csak a szüret után tudta elkezdeni.Mert a város halasztást kért e miatt.A vizsgálatot október  24-ig elhalasztotta.De addig is vizsgálódott,adatokat gyűjtött.Beszélt az izbégiekkel.Összeíratta a Ráby feljelentéseiben lévő vádpontokat.Kötelez- te a várost hogy a vádpontokra adjon választ.Természetesen a városba súlyos a helyzet.Vezetői rosszul gazdálkodnak.A lakosság egyharmada szegény,nincstelen.A városi pénztárt sok felesleges kiadás terheli.Változ-  tatni kell a szemléletükön-mondja Balogh-az elv az legyen,hogy a közös    vagyonból nagyobb a haszon ha bérbe adják,mint akkor ha maguk igaz-     gatják.Javasolja írják össze az adóalapot,mert eddig nem ez volt,és jogos az itt élők elégedetlensége.Csökkentsék a magisztrátus számát 11-ről 5- re.Nem kell a különböző feladatokra embereket fizetni,mikor az öt szená-  tor is elláthatná.A panaszok érdemi részét a magisztrátus elismerte.Kér-   vényivel bombázza Baloghot és a valóság egyre inkább keveredik nála a   fantáziával.Ráby és a királyi külön utakon járt,figyelmeztették is de ő csak ment a saját feje után. Ezt megelégelve Pest megye lecsukatta Rábyt 1786 május 2-án.Azonban hősünk nem nyugszik bele a sorsába,és II.Jó-   zsefnek ír május 5-én.Ebben megemlíti hogy Szentendrén tömegmozgalom indult kiszabadítása érdekében és kérik az uralkodót,mint becsületes em- bert helyezze szabadlábra,mert Ráby ártatlan és az igazságért harcol.Rá-   bynak nem az igazság volt a fontos,hanem hogy megkaphassa a feljelentői egyharmadot.Továbbá kéri hogy a törvénytelen tisztújítást semmisítse meg,a számadásokat vizsgálják meg.Azonban a megyénél kiderült hogy beadványt írt,még súlyosabb vasakat raktak rá hogy ne tudjon írni.Eljutott a kancelláriához is a híre hogy börtönbe csukták.De csak a 20.számú fel-  jeletés után vonták kérdőre a megyét:hogy jutott papírhoz és író eszköz-   höz.Ráadásul mindent tudott arról ami kint zajlik.A leveleket egy 8 éves fiú segítségével juttatta ki,tudott arról hogy a szentedreiek írtak az érde-   kében.A feljelentések kivizsgálásával foglakozó Orczy Lászlónak elárulta, hogy a börtön fala tele van lyukakkal és azokba rejtik el az értékeket s é- rintkeznek egymással.Találtak is két lyukat.Ezek után az egész börtönt át  vizsgálják.Kiderült az is hogy magát˝császári kamarásnak˝ nevezte,és hogy minden elítéltet megvigasztalt,s megígérte nekik kiszabadulásukat. De az is,hogy az egyik rab,íróeszközt adott,a másik a rab csizmájában megyei márkájú papírokat.A csizmát elkobozták.A vizsgálat során kiderült hogy nem volt valami nagy rend a börtönben.Ezek után a megye felter-     jesztést tett,melyben leírják hogy Rábyt semmilyen címen sem tudják sza- badon engedni még kezesség vállalás ellenére sem.Bárki panaszt tehet,de  Ráby nyíltan és arcátlanul az adózók nevében a megye hatalma ellen for-   dult.Rágalmazza a tisztségviselőket.Izbéget mint önálló községként emle- get és lakóit ámítja.Ha őrizetben ezt teszi,akkor ha szabadlábra kerülne,   mit lehetne várni tőle.Azonban nem csak a megye vizsgálódott,hanem a korabeli közigazgatás két főtisztviselője gróf Majláth József kerületi főis-  pán(1787 elejétől alkancellár)és báró Orczy László a budai kamara admi- nisztrációjának a vezetője is.Orczy Baloghtól vette át a biztosi feladatot. Ő hívta fel a megyeiek figyelmét a börtön állapotokról.Ráby börtön ablaka ezek után belett falazva és meg lett tiltva neki,hogy író eszközöket kap-     jon.De azt megengedték hogy szabad levegőn legyen rossz egészségi állapota miatt,és az ajtót sem zárták be,de meg kellett ígérnie hogy nem fog megszökni.Bár mennyire is lazák voltak a viszonyok,azért nem volt könnyű élet.1786 nyarán hívei különféle akciókkal szerették volna kisza-  badítani.De megtörtént az amire sokan nem számítottak,a mi Mátyásunk    megszökött a börtönből december 7-én.Valószínűsíthető hogy az őrzésé-    vel megbízott hajdúnak Marton Pálnak is benne lehetett a keze.Le is tar-    tóztatták.Ő ártatlanságát hangoztatta.És e hónap 24-én szerzett csak tu-  domást a kancellária hogy Ráby Bécsből írt a császárnak.De ezt olvasat-    lanul visszaküldték a feladónak.Nagy volt a ledöbbenés,hogy hogyan szökött meg.A kancellária kérte a bécsi rendőrséget hogy tartóztassák le. Ami meg is történt 1787 január 6.án reggel.Ki is hallgatták.Ő elő állt egy mesével hogy: 6-án éjfélkor 24 fegyveres lefátyolozott arcú ember hatolt  be a cellájába.Fekete és fehér fátylat viseltek,kést szegezve mellének,      egy másik hátulról megragadta a nyakát és pisztolyt szegezett a mellé-      nek.szerb menyecske ruhába öltöztették.Viszont a megye által vásárolt lábbelit viselte.Lementek a Dunára és átszállították Budára,a Császárfür-   dőnél egy csézába szálltak.Mellette hárman ültek és a hintót még ketten kísérték.A postaúton a Majthényi-féle Szarvas vendéglóig mentek egy hegyen át egy erdő melletti ismeretlen faluba.Rosszul lett,hányt és a hato- dik házban lefektették,adtak neki 24 forintot,és egy idő múlva két álarc nélküli ember jelent meg-ezekről részletes személyleírást ad,mely senki-  re sem illik-.A két ember három napig maradt vele és azt mondták,hogy u- tasításuk van hogy Bécsbe vigyék a császár színe elé,hogy nála a szent- endrei ügyek intézését sürgessék.A vallomás szerint december 12-én ér-  keztek Bécsbe,a Barna Szarvasban szálltak meg ahol átöltözött.A fogadó-  ban négy éjszakát töltött,majd egy éjszakát a Maria Hilfen lévő Molczer Károly házában.A kancellária mesének tartotta Ráby vallomását és indít-  ványozta hogy a helytartótanácsot utasítsák a gondos kivizsgálásra,Rábyt pedig biztos őrizet alatt vigyék a Pest megyei börtönbe.Az uralkodó elfo-   gadta a kancellária indítványát,és január 29-én ˝barátságos˝indítványt    kapott gróf Pergen:II.József döntése értelmében Pestre kell kísérni Rábyt és át kell adni a megyének.Ráby bécsi elfogatásával egy időben - véletle-  nül-érdekes adatok kerültek napvilágra aközben a Szentendrén vizsgáló- dó számtiszti csoport által.Ennek előzménye hogy a helytartótanács arra  utasitotta a vizsgálóbizottságot hogy vegyék leltárba Ráby vagyonát és nevezzenek ki gondnokot.A végrehajtás során az az ötlete támadt Lelo-     vics számtisztnek,hogy Ráby vagyoni helyzetéről megkérdezi Polakovits   Simon plébánost is.Mikor elmentek a plébánoshoz az megmutatta azt a lá- dát amit Ráby vitt hozzá,benne iratokkal és egy öltönnyel.A ládát a mező- város levéltárába szállították.De e miatt a plébános tiltakozott.Az esküd- tek távoztával a pap elmondta hogy december 6-án éjfél körül megjelent  nála Ráby és csak másnap távozott tőle Bécsbe.A ládában voltak a vasak is melyeket a börtönben viselt.Távoztával iratokat akart magával vinni,de a pap lebeszélte róla mert ez számára veszélyes lett volna és akkor örök- re búcsút mondhat a papírjainak mert elveszik tőle.Orczy a kerületi főis-   pánnak jelezte,hogy célszerű lenne a papot kihallgatni aki már tárgyalt Rábyval egyszer a börtönben és szökevényként rejtegette.Hallgassa ki az alispán.Február 12-én kihallgatják Pesten Rábyt és úgy tesznek mintha semmit sem sejtenének a dolgokról.Természetesen Ráby ragaszkodik me- séjéhez és még tovább színezte azt.A kiszabadulását,szökését.A vallomá-  saiban az időpontok is háromféleképpen jelennek meg.Majd nagy könny-   hullatások közepette megígérte hogy mindent elmond ami nem sérti a lel-  kiismeretét,és mindenért a rácokat okolta.Ez február 13-án történt.Majd    két nap múlva újra megjelentek a cellájában,és újra kérdéseket tettek fel neki.Újat nem mond,de mivel fülébe jutott hogy a bilincseket megtalálták,  ekkor azt mondta a kísérőinek˙hogy a plébános úrhoz kell mennem az ira- taimért˙.Szóba kerülnek a szerszámok,íróeszközök,de nem fedi fel kikad- ták neki.Végül is a kihallgatása eredménytelen volt.A helytartótanács is csak azt tudta jelenteni hogy csökönyösen tagad és mesél.Javasolták a kancelláriának hogy Ráby őrizetét szigorítsák meg.A kancellária egyetér-  tett vele annál is inkább,mert a rabok őrizete és a közbiztonság megköve-  teli hogy mindent kiderítsenek.Az uralkodónak is felterjesztették a javas-  latot:hogy szigorítsák Ráby őrizetét,verjék vasra,élelmezését 20 krajcár- ról 10-re szállítsák le.Ami meg is történik.A hatóságnak nem csak a vallo-  más,de a bizonyítékok előteremtése is fontos.Elő is kerülnek bizonyítékok. Egy font papír,egy törött fazék tele tintával,három kalamáris és több né-    met nyelvű beadvány-fogalmazvány Ráby írásával.

                                                      A per                                                            Ráby ügyében a perfelvétel megkezdése 1786 május 3-án kezdődik elfo-  gásának másnapján.A perben a vádló Muslay István megyei alügyész volt. A vádiratban szó esik arról,hogy alig távolították el a magyar kamarától,és viselt tisztségétől is megfosztották,és Szentendrén telepedik meg 1784-    ben ahogy folytatja szokásos életvitelét,az egyenetlenségek szítását.A la- kosságot a magisztrátus ellen lázította,becstelen szavakkal rágalmazta a város vezetőit.Hitegetéseivel sok szerencsétlen adózót is becsapott.A fi-    gyelmeztetések ellenére Izbég különválása érdekében izgatott.Bele avat-  kozott a közfunkciók ellátásába is.Az ügyész általánosságban megemlíti hogy volt már példa ilyen bajkeverőkről akik nemcsak két-három falut,de az országot bolygatták meg.A vádirat részletezésére csak 1787 március 21-én kerül sor.Azért mert különböző módokat keresett kiszabadulása ér- dekében.Meg vádolta a vármegyét,majd a szökése akadályozta a per foly- tatását.Az ügyész 17 vádpontot fogalmazott meg ellene.1.Zavar keltés,ál-  lításait nem tudta bizonyítani.2.Zavarta a magisztrátust munkájában,rá- galmazta és becsületüket sértette.3.A megyei és uradalmi tisztségviselő-   ket befeketítette őfelsége előtt és nem kímélte őket.4.Elvetette a népben a bizalmatlanság magvát a hatóságok de még a kancellária ellen is.5.El-        szemtelenedett,polgárokat jogerős bírósági ítélet megsértésére,a másnak ítélt ingatlan visszafoglalására uszított.6.Pártfogoltjai nem jelentek meg a  bíróságon,uruknak ismervén el.7.Különválással,adókönnyítéssel szédítette az izbégieket.8.Tíz aranyat préselt ki tőlük,megfertőzte a szomszéd falva-  kat.9.Tiltott gyűjtéseket kezdeményezett.10.Titkos gyűléseket szervezett és tartott.11Gonoszsága olyan mély gyökereket vert,hogy még a hatóság munkáját is akadályozta.12.Amikor pedig felmerült a béke reménye,szem- beszegült a restaurációval,megpofozta a jegyzőt.13.Őrizetbevétele után  összeszűrte a levet a rabokkal,eligazította a pomáziakat.14.Tilalom elle-   nére más nevében is írogatott,fenyegetődzött,hogy amennyiben nem he-    lyezik szabadlábra,erőszakkal fogják kiszabadítani.15.Megszökött.16.Újra beadványokat készített.17.Magánosok sérelmére sok jogtalanságot köve-  tett el.Ezért indítványozta az ügyész:hogy Rábyt részesítsék méltó bünte-  tésben,kötelezzék az okozott károk megtérítésére,és utasítsák ki a me-     gyéből.A védelem képviselője Setith Mihály alügyész.egykori szolgabíró volt.Aki mindössze négy vádpont helytállósága,vagy jogosulatlansága kér- désében nyilatkozott.1.Kisebb nyitrai lopások elkövetése.2.Közbéke meg-  zavarása,izgatás az elöljárókkal szemben,engedelmesség megtagadása az elöljárókkal szemben,bujtogatás,adózók lelkének megzavarása,más sze- mélynek adta ki magát.3.Hatóság és közhitel megsértése.az igazságszol-   gáltatás rendjének megzavarása,szökés a rabokkal.4.Egyéb bűntettek,öz- vegyek és árvák sérelmére elkövetett különféle törvénysértések.Az első  vádponttal kapcsolatban a védőnek kétségei vannak,hogy a lopásokat el-   követte.A második bűncselekmény- kategóriával kapcsolatban kijelentet- te hogy eleget szenvedett Ráby a börtönévei alatt.A harmadikban pedig,  nem bűnös szándékkal sértette meg a nyitrai tisztviselőket,hanem inkább betegségből,a felvállalt ügy mértéktelen és túlzó vágyától indítva.Nem szabad komolyan venni a vádlottnak a dikasztériumokkal szembeni gyű-    lölködését.Rábynak azt lehet a szemére vetni hogy beszédével becsapta és megkárosította a népet.A szökését illetően pedig,a hanyag őrzést kell bűntetni,nem lehet felróni és súlyosbító körülménynek venni szőkését.A  szabadság elérése indította erre.A negyedikben pedig magánjogi perben kell eldönteni a sérelmek valódiságát.Az ügyész válaszában kifejtette, hogy az a családi kapcsolat melyet Melczeréknél élvezett,nem lehet ment- ség,mert házi lopást követett el.A börtön szennye pedig nem tartotta visz-  sza gaztettek elkövetésétől.Az ügyész szerint a védelem azt akarja,hogy büntetlen maradjon az aki a király és az ország tisztviselőit rágalmazza,    gyalázza.És végül:a magánszemélyek ellen elkövetett gaztett is gaztett. Mivel az ügyész nem volt megelégedve beosztottja és kollégája replikájá- val,kérte a bíróságot a szorosabb védelemre,mert máskülönben a védelem megtagadása miatt hoz ítéletet.A védő kiosztja második replikájában az ügyészt,mert az ítéletnek világos és nyilvánvaló bizonyítékokon kell ala-   pulnia.A lopással kapcsolatban kifejtette.hogy az a tulajdonos tudtával és  beleegyezésével történt.Hivatkozik a hosszú fogvatartásra mely károsan  hat az emberre.A vádló erőtlennek tartja a védekezést.A csatolt mellékle-  tek bizonyítják Ráby bűnlajstromát.Végül indítványozta:hogy örökös bör-  tönre ítéljék.A védelem utoljára ki áll Ráby mellett.A törvényszék 1789. február 12-én hozott ítéletet,melyben a felsorolt bűntettekért 10 évi bör-  tönre és vagyonelkobzásra ítélte.Továbbá,évenként 25 botütésre.Az ítélet  kihirdetése után a hétszemélyes táblától a kancelláriára terjesztették fel az iratokat 1789.március 10-i dátummal.Majd április 16-án benyújtották  II.Józsefhez.A kancellári bizonyítottnak látja a terhére rótt cselekménye-  ket,de mivel Ráby egészségi állapota megromlott,3 évre javasolja az ural- kodónak enyhíteni börtönbüntetését.Javasolták,hogy társait is büntessék meg.II.József ezt írta:˝Ez az előterjesztés az április 16-i beadványra a-     dott döntésemmel már elintézést nyert.˝Ráby szabadlábra került két hó-   nap elteltével 1789 július 29-én.Szabadulása előtt  végig járta a rabok celláját,vigaszt nyújtott nekik.A törvényszék ekkor döntést hozott,hogyha még egyszer beteszi a lábát,dobassák ki őt a hajdúkkal.

                        Szabadulása utáni tevékenysége                                            

Kiszabadulása után nem maradt semmi lehetősége sem,ezt ő nem  érzé-    kelte és szeptember 17-én beadványt írt Bécsbe.A szokásos denunciáció- ját folytatja.Aztán a helytartótanácshoz ír.Vadak,egy királyi biztos kiren-   delését kéri a vizsgálatokhoz.Azt nem lehet tudni hogy a helytartótanács-  hoz eljutott e,de ha igen,valószínűleg  elutasították.Ráadásul megtiltották neki,hogy a hatóságokat kérelmekkel zaklassa.Ez nem gátolja semmiben. Majd 15 hónap szünet áll be,és a következő beadványát már II.Lipóthoz kerül állítása szerint.Hősünk egyre inkább betegebb,hisz többször hivatko- zik az elhunyt uralkodóra és szintén elhunyt Majláth grófra,volt kerületi főispánra.Továbbra is írja a meséit,hazugságait,rágalmait.Az 1797-ben ál- lítólag Strasbourgban kiadott Önéletírása hemzseg a valótlanságoktól.Jó-  kai Mórtól Mód Aladárig sokan hitelt adtak az irománynak.De voltak akik   megkérdőjelezték állításait.Életében már nem kapott elégtételt.Később próbáltak egyesek elégtételt szolgáltatni,teljesen érdemtelenül,felhasz-    nálva politikai célokra.1797-ben halt meg Strasbourgban.





  

 

     











Megtekintések száma: 503 | Hozzáadta: Berci | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]